Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1953-1954, Szeged
1954. június 29., X. rendes ülés
- 27 -kezdeményezett hibás bérpolitika következménye, mely a Minisztérium előtt is jól ismert volt, de amelyen gyökeresen segíteni egyszerűen belátható okokból alig lehetett. Tudvalévőéi a közelmúltig az Egyetem globálisan a fizetési átlagnak megfelelő összeget kapott a Minisztériumtól, azaz a bérek összegét nem munkakategóriánként állapitottan meg. Ezáltal pl. az oktató személyzet fizetésének átlegalá szorításából más munkacsoportok béralapja emelhető volt. innen származnak a felsorolt sajnálatos különbségek. Ezen a helyzeten csupán a legutóbbi bérrendezés segitett azzal, hogy az összegek áttolását egyik munkacsoportból a másikba megtiltotta. Ez a legutóbbi bérrendezés a nem kevés panasz ellenére áldozatot jelentett az állam számára, hiszen az eddiginél kisebb fizetést senki sem kaphat, viszont minden mun'kakategoriában az ott illetékes átlagot fel lehet, sőt fel kell használni • Az elmúlt fizetési rendszer más hátrányai is kiolvashatók a feldolgozott adatokból: „ Az egyes elméleti intézetekben dolgozók közül főleg az orvosok javadalmazása mutat kedvezőtlen képet. A veszélyességi pótlék fizetésbeli aránytalansárot teremt, aminek extrem példáját az képiseli, hogy a Gyó.yszertani intézet 3. fokozatba kinevezett adjunktusa, aki mögött jelentős tudományos múlt áll, kevesebb fizetésben részesül, mint egy újonnan kinevezett kórbonctani intézeti gya" ornok. Az Élettani, valamint a Gyógyszerészeti intézet dolgozóinak besorolása igen alacsony, annak ellenére, hogy az Élettani intézetben csali laboratóriumi pótdij van, a Gyógyszerészetiben semmiféle pótdijban nem részesülnek. Az Orvostudományi Egyetemen foglalkoztatott oklevele3 gyógyszerészek, sót gyógyszerészdoktorok semmiféle pótdijban nem részesülnek, mert az csak orvosnak jár a rendelet betűje szerint. / A- bizottság elnöke az uj besorolások előtt már felhívta a figyelmet a pótdijjal el nem látott intézetek alkalmazottainak kívánatos jobb besorolására; úgy látszik, hogy a kedvezőtlen helyzeten a legutóbbi statusrendezés sem változtatott. A fennálló állapot bizonyos szakmák elnéptelenedésével fenyeget. Vannak meglepő személyi momentumok .is: pl.Eáth Károly, a Kórbonctani intézet kiváló szakképzettségű boncmestere 2oo Bt-tál van az átlag alatt. Fekete Miklós, akinek kiemelkedő munkájáról tanácsüléseken többször esett szó, loo Et-tal van az átlag-alatt. Súlyosan értékeli a bizottság azt a tényt, hogy --elin ^ndrásné, aki hosszú időn át teljesített szolgálatot a Mikrobiológiai intézetben és a minap ment nyugdíjba, az uj statusrendezés előtti hónapban még loo Üt-tál maradt a munkakörének megfelelő átlag alatt. Az automatikus előléptetés elvének principiális feladása és a besorolások ötletszerűsége ilyen elkedvetlenítő szociális igazságtalanságok forrása. Általában, a fel’szabadulás utáni első statusrendezés nem szüntette meg a régebbi időből ránkmaradt alacsonyabb besorolást a női munkaerők esetében: feltehetően innen datálódik Eelinné és ra'jta ki vili Görlich Józsefné alacsony fizetése: utóbbi 182 ^t-tal kap kevesebbet az átlagnál, holott több évtizede dolgozik Egyetemünkön. 1 . V A közölt adatok számos más következtetésre is alapot adnak, azonban a konklúziók levonása meghaladja a Bizottság illetékességét. A Szakszervezeti bizottság beadványa megemlítette azt a gyanúsítást is, hogy a Gazdasági’ hivatal a bérek terhére történt megt a Paritásért kapott volna prémiumot. A bizottság kétséget kizáróan megállapította, hogy a béralap maximális mértékben kifizetésre került; egyébkéntis az érvényben lévő gazdálkodási rendszerben a béralapból való megtakarítás fogalmi képtelenség. Összefoglalóan a kiküldött bizottság megállapítja, hogy a szóbeszédben inkriminált vádak nem róhatok közvetlenül a Gazdasági igazgatóság terhére, már csak azért sem, mert a besorolások elkészítése az -Egyetem
