Szegedi Orvostudományi Egyetem - Egyetemi Tanács ülései, 1952-1953, Szeged

1953. január 27., V. rendes ülés

- 26 -Kanyó tanár bejelenti, hogy a közegészségtani tanszékre járó hallgatók között még kislétszámú a szakérettségis hallgató# dr.Lukács Ida, mint szakérettségis felelős és Wéber leréz tsg. foglalkoznak velük, A szakérettségisek igen jó előmenetelről tettek tanúságot és lényeges különbség nem állapítható meg a gimnáziumi érettségizettekkel szemben, Megemlíti, hogy a múltban többször adott beadványt a minisztériumhoz a közegészségtani intézet gyaképzést, most viszont az a helyzet, hogy az orvostanhallgatók is kapnak közegészségtani vonalon gyakorlati képzést, ami 200 hallgató gyakorlatoztatását jelenti, ehhez pedig ^ -p^ szerelés, hanem a tanszemélyzeti létszám is 1

nemcsak a felileves.

fazekas tanár a törv#orvostani tanszék tapasztalataival kapcsol atosT^JeTent és ét az alábbiakban ismerteti:

Darvas és xarkas Mihály miniszterek nyilatkozatainak tükrében végeztük az 5*éves orvostanhallgatók oktatását és nevelését. Ennek értelmébenérthető, hogy nagyobb gondot fordítottunk a munkás és parasztszármazású hallgatóinkra, tudatában voltunk annak, hogy az uj tipusu szocialista egyetemi hallgatók nevelésében, kitermelésében nagy feladat hárul miránk orvosegyetemi pedagógusokra is.

Meg kell jegyeznünk azonban, hogy az előadásokat a munkás és paraszt származású hallgatók az '‘egyéb11 és íf értelmiségi" származásunkkal ígyütt hallgatják. A gyakorlatokon résztvevő DISZ.csoportok is a származás figye1menkivülhagyásával vannak összeá^M.tva. lgy ebben az értelemben nem nyílt alkalom a szó legszorosjalÉ értelmében külön foglalkozni a munkás és paraszt származású wK. lgat ókkal.

Módszerünk első szakában arra törekedtünk, hogy a munkás és paraszt hallgatókat megismerjük# Azután módszert kerestünk arra, hogy felkészültségükről, a folyamatos tanulásukról, politikai fejlettségükről, fegyelmi és erkölcsi magatartásuk mértékéről meggyőződjünk. Azaz megállapítottuk, hogy szükséges-e velük külön is foglalkozni. Erre a célra igen megfelelőnek tartottuk a félév íl. felében bevezetett ujmódszert# Ennek értelmében hallgatóinkat gyakrabban kérdeztük, ki azaz sokkalta nagyobb gondot fordítottunk az évközi ellenőrzésre. A gyakori kikérdezéssel a hiányok felszínre kerültek és igy a gyenge hallgatókat sikerült kiválogatnunk. az előadásoktól függetlenül beállított külön konsultatiók képtelenek

voltak s ezért az előadásokhoz kapcsolódó óra előtti és utáni rövid konsultatiókat állítottunk be. Az állandó kikérdezések a hallgatóságot folyamatos tanulásra kényszeritatték, A fő kikérdezéseket a gyakorlatokkal kapcsolatban eszközöltük, a felsorolt eljárások eredményeképpen meg kell állapitanunk, hogy a munkás és paraszt származású hallgatóink, igen szorgalmasaknak bizonyultak, az

"egyéb" es radtak el.

tóinkkal külön-külön

"értelmiségi"származású hallgatókkal szemben nem maréra volt szükség a munkás és parasztszármazású hallgalozottabban foglalkozni.

Kiértékelve félévi munkánkat

A 18 parasztszármazású hallgató kisvizsgaeredmenyeinek atiaga Jobb volt mint a 8 munkásszármazású hallgatóé /4.12/. A parasztszármazású hallgatók összátlagban az értelmiségi, illetve egyeb származásunkat is felülmúlták.

Számottevő fegyelmi vétség nem fordult elő közöttük. Keg kell emliteni intal Albertet /m/, akinél tanulmányi téren szép fejlődés állapítható meg. 0 ugyanis gyenge előmenetele miatt lemaradással került ehhez az évfolyamhoz. Most már szorgalmasan