Szegedi Tudományegyetem Orvostudományi kar tanácsülései, 1949-1950, Szeged

1949. október 5., II. rendkívüli ülés

nagyobb lehetőségek állatóttak rendelkezésükre. A kísérleti állat különálló helyiségben, esetleg speciális vastagfalu fülkében van, amely az állatot izolálja a kísérletezőtől, megvédi külső események zavaré hatásától, ugyanakkor azonban lehetőséget nyújt a kisérlete­­zének, hogy technikai berendezés segítségével láthassa az állatot, hallhassa hangját, ha jónak látja: működésbe hozzon valamilyen ingerképző készüléket a kamra belsejében és igy kiválthassa a kü­lönböző és feltételnélküli emésztési, védekező ég egyéb reflexeket. Csakhamar észrevette, hogy a nem közvetlen táplálkozási Ingert változtatni lehet és nemcsak az altiszt lépteinek a zaja, hanem egy lámpa felvillanó fénye vagy az ütemmérő hangja is képes a nyál­elválasztást megindítani. Azonban csak akkor, ha ezt a közömbös inger hosszabb időn át, héhány másodperc múlva táplálék adása követi. Ké­sőbb ez az indifferens inger önmagában is kivált nyálelválasztást. Ha a kutya az edény zörgésekor nem kapott volna egyúttal táplálékot is, akkor sohasem indult volna meg nála az edényzörgésre nyálelvá­lasztás. Tekintettel arra, hogy az ilyén módon kiváltott reflex­­válasz: a nyálelválasztás nagymértékben függ a küls " féltiteléktől, Pavlov feltételes reflexnek, a közömbös ingert pedig feltételes ingernek nevezte el. A táplálékadást feltétlen ingernek, az erre be­következett nyálelválasztást pedig feltétlen reflexválasznak nevezte. Ha kút7/akölykőket bizonyos életkorig egyforma táplálékon tartott, megállapíthatta, hogy a feltételes reflex^’ nyál elválasztást csakis a tej megmutatása váltja'ki, más - nem ismert - élelmiszer, pl. kenyér és hús, nem idézi elő* He ha 2-3-szor kenyeret és húst adtak, ezeknek a megmutatása is kiváltotta. A feltétlen inger tehát minden esetben kiváltja a feltétlen reflexválaszt, mig a feltételes inger csak akkor, ha előzőleg hosszabb időn keresztül eg ütt adtuk fel­tétlen ingerrel és ha semmiféle külső vagy belső zavaró körülmény nem szerepel. A feltételes reflexen ugyanis nagyon érzékenyek és a külső körülmények megjelenésüket erősen befolyásolják. A táplálkozá­si, véd kezési, fajfenntartási reflex mind feltétlen /valaszületett/ reflexek, az állat szülése pillanatától fennálltnak és haláláig megmaradnak, az állatvilágban és az embernél egvaránt jelen vannak, mig a feltételes reflexek mind születés után a fejődés során ala­kulnak ki és önmaguktól sohasem jönnek létre. A feltételes reflexek is célszerű reflexek, a szervezetnek a külvilággal szemben való alkalmazkodását szolgálják és az állat egész élete folyamán sajátít el és szerez meg ilyen reflexeket. Ezek alapján Pavlov elgondolása a következő: ha a szervezet­ben két különböző inger - pl. egy nem feltétlenül szükséges fényinger F és egy feltétlenül szükséges táplálékinger T - külön hat a meg­felelő érzékszervekre /szem és Ízlel ősz érv/, az érzékszervekben létre jövő ingerületek speciális utakon külön jutnak el az agyvelő megfelel idegközpontjaihoz /f t/. Az ingerületek itt visszaverődnék és más ide pályákon keresztül ugyancsak külön-külön kerülnek a külső vagy belső mozgásszervekhez M/ és a nyálmirigyekhez /TTy/. Ilyen módon kétféle reflex jön létre: a fényhatására egy tájékozási reflex, a táplálék­hat 'zára egy táplálkozási reflex. linákét reflexnek külön ive van: F-£^ és T-t-Iy. Ha a szervezetre mindkét inger egyidejűleg hat, az egyidejűleg ingerelt f és t központok között uj kapcsolat jön létre, egy ideig nem létező ut nyílik meg, valóságos hid, amely' képes át­vezetni az egyik központ ingerületét a másik központba, rendszerint a gyenreingerületbe jutott központból az erősebb ingerületbe jutott központba / f t/. Ezekután a fénygvujtás után az Ingerületi hullám nemcsak a F-f-?T pályán fog végighaladni, hanem a F-f-t-^y pályán is, vag’is a látási központból átugrik a táplálkozási központba és az utóbbiból a nyálmirigyekbe. TTa a két inger együttes hatása többször megismétlődik, ez az uj kapcsolat megerősödik, stabili3alódik. Ezért kapcsolódási reflexeknek is nevezzük a feltételes reflexeket. Ez a feltételes kapcsolat a maga egészében a nagyagykéregben jön létre. Ha a feltételes ingert hosszabb időn keresztül nem követi

Next

/
Oldalképek
Tartalom