Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1973-1974, Szeged
1974. június 25., IV. rendes ülés
' ,v-Vv - 13 -4• Az ember-1 akosság-védelme a természetes és mesterséges /bioszféra/lTatásaivaX széniben. Orr—fül-gége Klinika: A téma s,a lakosság védelme a természetes és mesterséges környezet /bioszféra/ káros hatásaitól",, Ez a téma 4. altémára oszlik: 1/ Ipari és mezőgazdasági munkahelyeken a felső légúti porártalom tényezőinek a vizsgálata. Megállapították, hogy a felső légutak állapota, ill. szürőképessége a porexpozició mértékével arányos. 2/ Audiologiai vizsgálatokat végeztek a Textilmüvekben zajártalom okozta halláskárosodások felmérésére. A vizsgálatok folyamatosak, konkrét eredményt egyelőre a beszámoló nem nyújt, csupán utal arra, hogy a vizsgálatok menetében "üzemi audiológiai egységeket" hoztak létre, amelyekben a Textilmüvek dolgozóinak hallásgondozása egységes elvek és szempontok szerint történik. 3/ A hallásgondczás és rehabilitáoiós lehetőségeinek vizsgálata. A vizsgálatok folyamatosak,konkrét eredményt a beszámoló nem nyújt. 4/ Daganatok ethiopathogenezise és therápiája. A téma-beszámoló vizsgálatok irányelveit adja, de eredményekről nem számol be. Egészségügyi és Szervezéstani Intézet. A téma a tömegesen elterjedt betegségek epidemiológiájának' a' kutatása, A vizsgálatok 12 altéma keretében történnek. A beszámolóban csupán az altémák tematikája és a vizsgálatok iránya tűnik ki, Eredmények konkrétan nem körvonalazottak, aminek nyilvánvalóan az az oka, hogy valamennyi téma kutatása még folyamatban van. Az anonym bírálatra nyújtott válasz sem ad konkrét adatot, csupán hivatkozik arra, hogy egyes eredményeket felsőbb szinten átvettek, felhasználtak, vagy figyelemmel kis érnek. Közegészségtani és Járványtani Intézet. A téma "toxikológia közeli est a voTiTTia t a s o k, biológiailag' aktív anyagok a környezetben kemizáció" keretében a kemizálás, toxiko-higiénéje elsősorban a peszticidek és az idegenanyagok vetületében. A vizsgálatok 4 altéma keretében folytak, éspedig: 1/ A higanytartalmú csávázószerek mozgása és útja a talajban, növényekben és állatokban. Megállapitást nyert, hogy a csávázószerek révén a talajba kerülő higany attól függően kötődik meg a talajban, hogy milyen mértékű az agyagtartalom. Bizonyos agyagtartalmu talajokban a higany a talaj felső 8-10 cm-es rétegében hosszú időn át jelen van. Homokban a higany gyorsan lemosódik a talajvizbe. A higanytartalmu talajon termesztett növények a higanyt a talajból felveszik és annak mértéke és megoszlása növényenként más és más. Azoknak az állatoknak a májában, veséjében és izmaiban, amelyek a higanytartalmu növényekkel táplálkoznak, a higany-koncentráció sokszorosa d.5* élettani értéknek. 2/ Megállapitást nyert, hogy a niganytartalmú csávázószerek, továbbá egyéb peszticidek a védőkesztyűkön bizonyos mértékig áthaladnak, ezek tehát tökéletes védelmet nem biztosítanak, 3/ Egér kísérletben igazolódott, hogy mikrotoxikol^giái dózisban longterm adott paraquat készítmények perorálisan jellemző és súlyos tüdő elváltozást hoznak létre. Igazolódott tehát ezeknek az anyagoknak percralis tüdőspecifikus toxicitása. 4/ a vizsgálatokból kiderült, hogy organofcszfát tipusu peszticidek, továbbá dinitrokrezol tipusu peszticidek toxicitásának mértéke függ a környezet hőmérsékletétől. Minél magasabb a környezet hőmérséklete, annál nagyobb a toxicitás egér kísérletek tanúsága szerint. SZOTE, 1374/1974, 30 pld. Rektori Hivatal, B.a.
