Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1968-1969, Szeged

1968. november 22., II. rendes ülés

- $ -A rendelet körülírja, melyek azok az esetek, amelyekben a dé­kán az egyetemi tanács döntését kéri, illetve amikor saját személyében dönthet.’Ilyen értelemben a dékán jogköre korlá­tozott. A beszámoltatási jogra vonatkozóan a következő az elképzelés: ha a kari tanács dönt valamilyen kérdésben, ak­kor a dékán időközönként az oktatói értekezleten, illetve egyetemi tanácsülésen is köteles beszámolni. Ugyanez érvényes a rektorra; döntésekről kari tanács, illetve a Minisztérium­nak kell beszámolnia. I . Az egyetemi-, illetve kari oktatói közgyűlés összehívásával kapcsolatban felmerült kérdésre válaszolva javasolja az .Egye­tem elképzelését a helyi működési szabályzatban rögzíteni. Lehet un. rétegértekezleten - tehát a dolgozók különböző ré­tegei előtt - is beszámolni az egyetem munkájáról, ez történ­het évenként egyszer, vagy kétszer is. Farádi 'miniszterhelyettes véleménye szerint a rektor évente Tëgalabb egyszer kell tájékoztassa a dolgozókat - akár együt­tesen, akár rétegenként - az egyetem életéről. , A miniszterhelyettes az elhangzott javaslatokhoz, amelyek a kari tanács tagjai és azok szavazati jogáról szóltak, az aláb­bi észrevételt teszi: Az Egészségügyi Minisztérium nem érthet egyet azzal, hogy a nem kinevezett, hanem választott kari ta­gok szavazati joggal rendelkezzenek. A kari tanácsba az oktató-nevelő munkát ellátó oktatók közül lehetőleg idősebb, nagyobb élettapasztalattal rendelkező sze­mélyt válasszanak, a fiatal oktatók számaránya legyen a ki­sebb. Julesz professzor kifejti abbeli aggályát, hogy a tanszékve­zető’’ egyetemi tanárokat a kari tanácsból nem helyes kihagyni. Ez általános elkedvetlenedést vonna maga után. Véleménye sze­rint a kari tanács aboan az esetben is operativ szerv lehet, ha valamennyi tanszékvezető résztvenne munkájában. Berencsi dékán hozzászólásában csatlakozik Julesz professzor véleményéhez. Az orvosegyetemeken annyira homogén ugyanis a szakma, hogy ez nem jelentene problémát az egyöntetű vélemény kialakítása miatt. Polinazky miniszterhelyettes elmondja, hogy a tervezet célja á kari tanács jogkörének megnövelése volt. A tudományegyete­mek példája indokolttá teszi a kari tanács emlitett for­májú összeállitását. Belátja, hogy az orvosegyetemek problé­mája e téren sajátos, ennélfogva nem lenne indokolt az ülésen jelenleg elhangzott érveket elutasítani. Farádi miniszterhelyettes javasolja a tárgyalt pont elfogadá­­sánál tekintetbe venni, hogy a négy magyar orvostudományi agyetem tanszékvezető egyetemi tanárainak összetételében igen jelentős * előrelépés történt. A Kar képes arra jelenlegi ösz­­szetételében, hogy az esetleg elhangzott politikai helytelen vitát visszautasitsa és az ellen állást foglaljon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom