Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1964-1965, Szeged
1965. március 30., V. rendes ülés
- 2 -kémiai intézettel. Feltűnt, hogy kémiából igen nagy volt a bukások száma és igen kevés a jeles osztályzat. Felvetette, - miután alkalma volt megnézni a kérdéseket, amelyek a listán szerepelnek - vájjon nem támasztanak-e a hallgatókkal szemben max. málista igényeket? Az az érzése, ha a felsorolt kérdések alapján az egyetemi kémiai intézetek asszisztenciáját ilyen vizsgáztatásnak vetnék alá, sok esetben eredménytelennek lehetne minősíteni - legalábbis bizonyos százalékban - a vizsgát. Megnyugtatásképen - a hallgatókkal szemben támasztott igények realizálása szempontjából - javasolná, amennyiben erre lehetőség lenne, az Egyetemi Tanács kémé meg a Kémiai intézetet bonyolü son le egy ilyen próbát az asszisztenciája bevonásával. A feleleteket név nélkül nyújtanák be, igy nem is zavarná az illetőket annak eredménye. Krámli tanár hozzászólásában kifejti, örvend, hogy felvetődött itt ez a kérdés. Véleménye szerint, ha a vizsgáztatásnak ezt a formáját bevezetnénk, akkor az utolsó kapcsolat is megszűnik a hallgató és az oktató között. Amennyire jó és szinte egyedüláll megoldásnak tartja a vizsgáztatásnak ezt a formáját ott, ahol ezerszámra kell vizsgáztatni, annyire nem tartja elfogadhatónál a mi viszonyaink között. Kétszázegynehány hallgató vizsgáztatás nem olyan nagy teher, amit a cél érdekében ne lehetne vállalni. Ami a szóbanforgó kérdéseket illeti, ezeket ismeri és a maguk részéről már egy alkalommal végeztek egy ilyen próbát az oktatc bevonásával és a várt eredmény következett be. Erdős KISZ titkár az ifjúság, illetve a KÍSZ Bizottság kollekt: véleményét tolmácsolja, nevezetesen, hogy nem tartják jónak az Írásbeli vizsgáztatás módszereit. A vizsgáztatásnak ez a forrná, rontotta a vizsgaeredményeket, rövidebb idő áll gondolkodásra rendelkezésre, legalább is ez volt a tapasztalat a íí.éven az élettani- és az V.éven a fogászati Írásbeli vizsgák alkalmával, indokolásul azt is felhozza, hogy az orvosnak produktiv inteil: geneiára van szüksége, mig az Írásbeli csak reprodúktÍvnak monc ható. A gépi vizsgáztatást szintén nem tartják megfelelőnek, mé akkor sem, ha megállapítható, hogy a szóbeli vizsgáztatásnál kt ségtelenül sok subjektivitás van. igen sok oktató átnézi a fel« lés megkezdése előtt a hallgató indexét s ha a korábbi eredmények nem jók, ez sok esetben befolyásolja a vizsga eredményét. Ez igen hátrányos azokra a hallgatókra, akiknél az első évekber akár tanulási nehézségek /utal itt a középiskola és az egyetem közötti különbségre/, akár az elméleti tárgyak nehezebb felfogása, akár egyéb vonatkozású /pl. anyagi/ problémák adódnak, d< később ezek megszűnnek, illetve a klinikai vonatkozású tárgyak már nem jelentenek olyan nehézséget s igy jobb eredményt tudnál? felmutatni, de az előző évek eredményei befolyásolják a vizsgáz tatót. Erre helyesnek tartanák a vizsgáztatók figyelmét felhivr. Egyébként a KÍSZ Bizottság az eddig meglévő szóbeli vizsgáztatás mellett foglalt állást.
