Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1963-1964, Szeged
1964. március 27., VI. rendes ülés
- 2 -otthagyta, ezzel természetesen a tanfolyamról is kimaradt. -Itt emlitjük meg, hogy a nővéreknél fennálló fluktuáció nagymértékben magyarázható azzal, hogy sokan mennek el körzeti ápolónői állásra., ahol elsősorban a munkaidő kedvezőbb, továbbá a dotáció is nagyobb. A szakmai továbbképzéssel kapcsolatban megemlítjük még, hogy min-den évben műtősnői tanfolyamot indit az egészségügyi minisztérium. Ennek a beindítása, megszerzése a személyzeti osztály feladata. Ugyancsak a laboratóriumi asszisztensek tanfolyamának megszervezése, a röntgenasszisztensi, valamint az anaesthesiológiai tanfolyamra személyek kiválogatása, a tanfolyam beindítása is a személyzeti osztály feladata. Fenti tanfolyamokra az egyes személyek kiválogatása az• intézetvezető professzorok kívánságainak megfelelően történik. Jelenleg 38 fő vesz részt egyetemünk területén szakmai továbbképzésben. A tanfolyam létszáma látszólag kedvezőnek mutatkozik, ha azonban taglaljuk a dolgokat, látjuk, hogy ezen létszámmal az egyetemi • szükséglet egyáltalán nincs kielégítve plusz végzettségű hallgató nem adódik. Tanfolyamra ugyanis csak azokat lehet küldeni,•akik korábban is a tanfolyamnak megfelelően státuszon dolgoztak. A műtősnőknél valamivel könnyebb a helyzet, mivel a tanfolyam elvégzése . ide je alatt a Minisztérium ad központi státuszt ugyan, de a tanfolyam elvégzése után műtősnői állásra kell helyezni, vagy visszakerül nővér! státuszra. Az utóbbi esetben az történik, hogy a legközelebbi adandó ablkai ómmal más egészségügyi intézménynél helyezkedik el, mint műtősnő. -Tehát továbbra is fennáll műtősnői hiányunk, V Az alsó és középkáderekkel foglalkozó személyekkel /főnővérek, ; gondnokok/ kapcsolatunk jó, kevés kivétellel mindent megbeszélünk. Az oktatószemélyzet fluktuációja a megengedhető határon belül van, az egyetem összlétszámát tekintve. Azt a tényt, hogy olykor G£?y-“eSy intézetből rövid időn bélül több idősebb tapasztalt ember ; távozik, nincs módunkban befolyásolni. Ugyanakkor vannak intézetek, ahonnan az elmúlt években alig távoztak egynéhány an. Ezen intézetekben ez a megállapodottság indokolt s ezért a személyzeti osztály neszéről'pillanatnyilag helytelen lenne az elbocsájtások szorgalmazása. Az oktatók szakmai fejlődését tekintve, ideértve a tudományos munkát is, azt mondhatjuk, hogy egy-két, főleg a még fejlődőében lévő intézet kivételével, kielégitő a helyzet. A létszámot és az ebből eredő túlterheltséget illetően azonban nehézségekkel küzdünk,, Az oktatók létszámát és minőségét felmértük, összevetve a jelenlegi és a szükségesnek vélt létszámot. Ennek eredményét, valamint a kinevezési jogkör lebontására vonatkozó javaslatainkat, a Rektor Ur elé terjesztettük. Ezek kezdeményező jellegű munkák voltak, amelyek a lehetőségeken belül, tehát időben feltétlenül elhúzódva gyümölcsöznek majd.
