Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1962-1963, Szeged
1962. november 29., III. rendes ülés
- 6 -dégek számának maghatározásával. Javasolja, hogy a Szakszervezet még az üdülési idény megkezdése előtt készítsen tervezetet a konyha kapacitásának növelésére. Petri professzor az üdülési beutalókkal kapcsolatban felveti, problémát okoz az a gyakorlat, hogy a dolgozók többsége a nyári időben veszi ki szabadságát és kéri a fonyódi, vagy egyéb SZOT üdülőbe beutalását. A dolgozók fluktiáció jával kapcsolatban 'megjegyzi, hogy ez nemcsak egyetemi, hanem országos kérdés, Pelhivja a Szakszervezet jelenlévő képviselőinek figyelmét, hogy az egészségügynek rendkívül kára származik abból, hogy vannak olyan alacsony« fizetett rétegek, mint pl. a hivatalsegédek, akik természetesei nagyobb dotációju állás betöltésére törekszenek és eltávoznál: egyetemi szolgálatukból. A fluktuáció következtében "átmenő" emberek veszélyeztetik az Egyetemen lévő nagy értékeket is. Javasolja a kisfizetésű hivatalsegédek fizetésének sürgős, rendezését az illetékes felettes szerveknek felvetni. Szontágh professzor bejelenti, hogy a Szakszervezet kulturális megmozdulása iránti részvétlenség az orvosok részéről abból adódik, hogy az esti kulturális továbbképzések egybeesnek a szakcsoporti ülésekkel. Javasolja, hogy a Szakszervezet változatássá meg a rendezvények időpontját, amivel bizonyára azok nagyobb látogatottságát fogja elérni. Tóth rektorhelyettes szerint az államvezetés és a Szakszervezet bizottság közötti kapcsolat igen jónál: mondható. Komoly segítse get jelent a Szakszervezet munkája az államvezetés számára. Bár a Szakszervezet független az államvezetéstől, egymás munkáját mégis megbírálják, a jobb eredmények érdekében. A munkavédelmi és óvórendszabályok betartását igen megneheziti, hogy olyan megvalósíthatatlan létesítményeket és feladatokat ir elő, amelyek ilyen formán csak elképzelések maradnak. Kern csupán költségvetési nehézségről van szó, hanem megvalósíthatatlan műszaki feltételekről. Az Egyetem kénytelen adott lehetőségeihez alkalmazkodni és ezért nem minden esetben tesz eleget a munkavédelmi rendeletben előírtaknak. Ezekre az irreális, megoldhatatlan követelményekre kellene az illetékesek figyelmén felhívni. Az orvosetikával kapcsolatban véleménye az, hogy nemcsak az orvosokara vonatkozik a rendtartás, hanem értelemszerűen az összes egészségügyi dolgozókra is. Nem ártana, ha a Szakszervezet rendszeresen foglalkozna az egészségügyi középkáderek etikus magatartásával és ilyen vonatkozású továbbképzést szervezne. Mivel a szabadságok igénybevétele az Egyetemen többnyire a nyári hónapokban történik, ez megneheziti a Szakszervezet számára az üdülési beutalók iránti igények kielégítését. Javasolja a karok dékánjait felkérni, intézzenek olyan értelmű felszólítást a klinikák, intézetek vezetőihez, hhgy a dolgozók szabadságát a nyári hónapokon kivül - természetesen az okta-