Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1962-1963, Szeged
1963. július 5., IX. rendes ülés
4 De a jó tankönyv - ahogy azt mór az elnult evekben a tanári testület többször is megállapította - jó kiegészítője az előadásoknak. Ahol tehát nincs jó tankönyv , ott törekedni kell megfelelő tankönyv kiadására. A különböző egyetemeken működő szakprofesszorok fokozott együttműködő sere van itt szükség. Ez vonatkozik az órakeret által megszabott tartalmi részek meghatározására is. Az orvoskar kérje fel a szakprofesszorokat, hogy mindegyik a maga területén tegyen kezdeményező lépéseket a tartalmi részek kidolgozása tekintetében. A hírközlés, a tapasztalatok kicserélésének és a kísérletek értékelésének mai viszonyai között kívánatos volna, ha a tartalmi anyagban nem lennének eltérések az egyes egyetemek között. Ez nem zárja ki azt a lehetőséget, hogy a szakprofesszorok az általuk müveit terület egyes részkérdéseit alaposabban elő ne adhatnák és a tudományos kutatás iránti érdeklődést felkeltenék. De az is kivonatos lenne} h. .gy legalább is az alapvető kérdésekről vallott nézetekben is azonosság mutatkozzék. Az Orvoskar szorgalmazza a szakprofesszoroknak a tárkony witakon való részvételét. Azoknál a tárgyaknál, ahol óraszámcsökkentést hagy tak jóvá, vitassa meg az oktatási terve-, két es nyújtson segítséget a sza.kprofc-s?szorolmak a tartalmi részek összeállitá.sához.. Az oktatási terveknek az egyes intézetektől, klinikáktól való bekérése ez évben is szükségesnek látszik /Dékánok/ A világnézeti- és etikai nevelés a-szakmai tárgyak oktatásával kapc s őla"oo's'an az elméleti ős gyakorlati órákont továbbá á kollógiunokban és az évfolyanfelolősi rendszerben folyik. Ebben a vonatkozásban is haladás 'mutatható ki, nelyh.cz'nagy segitsóget jelentett az "Orvosi Rendtartás" megjelenése is. Ma‘már alig akad olyan előadás, ahol a szakprofesszor ne találna módot világnézeti, kérdések érintésére, és alig akad gyakorlat, ahol csupán a hallgatók szakmai oktatásával foglalkoznak. Meg lehet azonban állapítani azt is, hogy különösen a gyakorlati oktatás tekintetében a nagy hallgatói létszámok miatt még mindig nem nyílik elég lehetőség a fiatalság alapos megismerésére és nevelésére. Egyes intézetvezetők, még mindig húzódoznak a hallgatókról való vélemény kiadásától, aminek az a fő oka, hogy nem ismerik eléggé őket, az egyes csoportokkal nem tudnak mindig ugyanazok az oktatók foglalkozni.
