Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1961-1962, Szeged

1962. május 4., IX. rendes ülés

2 pontjai következtében az a kedvezőtlen helyzet állhat elő, hogy Egyetemünk igen minimális számú aspiranturát nyer. A doktori disszertációt benyújtó jelölttel szem­ben az Akadémia a jövőben nagyobb követelményeket állit, ameny­­nyiben megkívánja, hogy disszertációjával szakmai, tudományos szempontból újat, többet adjon. Egyébként a doktori disszertá­ciókat elfogadás előtt előzetes lektorálásra kiadják. Julesz professzor; Gegesi professzor tájékoztatójában ki­hangsúlyozta, hogy az Akadémia által kijelölt témától eltérő pályázatot is elfogadnak, tehát kivételre van lehetőség. Kívá­natosnak tartja a maga részéről is, hogy a szakmai elbírálás mellett a területi elvet is figyelembe vegyék. Köztudomású ugyanis, hogy a tudományos munkásság 80 %-a az egyetemek kli­nikáin folyik. Mindenképen helyes volna, a szakmai szemponto­kat az egyetem kívánságaival egyeztetni. Ivánovics professzor véleménye szerint a Szegedi Orvostudo­­ínáhyi Egyetem súlya a magyar tudományos életben sokkal na­gyobb annál, semmint hogy az aspiráns-keret 5 %-át biztosít­sák számára. Az elmúlt évben tudomása szerint mindössze hét személy kapott jogot az önálló aspiranturára, ami azért hát­rányos, mert nem ritkán jelentős munkásságot kifejtő tehetsé­ges emberek fejlődését hátráltatják az ilyen korlátozásokkal. Janesó professzor; Az aspiranturák odaítélésében alkalmazott módszert helytelennek tartja. Á tudománypolitikában is helyes a tervszerűség alkalmazása, azonban ez ne a minősítés rovásá­ra történjék. A tudományos minősítés az egyén alkalmasságától, tudásától függjön, ne pedig más szempontok alapján történjék. Elnök; Az egyetemünkről aspiranturára elfogadott fiatalok szá­ma nincs arányban azzal a minőségi és mennyiségi teljesitmény­­nyel, melyet az Egyetem a magyar tudományos életben képvisel. A tudományos dolgozók túlnyomó része egyetemi tanszékeken mű­ködik, ezért volna indokolt, hogy az Egyetem az önálló aspi­­ranturákból nagyobb részt nyerjen. Hátrányos az önálló aspi­ranturák odaítélésénél az a szempont is, amely a klinikai státuszban lévőknél a tízéves megelőző időtartamot Írja elő. Előfordulhat ugyanis, hogy egykorú, egyenértékű és hasonló tárgykörben dolgozó kutatók közül az elméleti intézeti státu­szon lévő elnyeri az aspiranturát, a klinikai státuszon lévő pedig évekkel lemarad. Javaslattal kellene a Tudományos Aka­démiához fordulni, hogy az évi kontingensből jelölje ki azt a számot, amely az Egyetemre jut és bizza az Egyetemre a je­löltek kiválasztását. Ez a módszer az Egyetem számára szelek­ciós lehetőséget is ad és ugyanakkor a kimaradottaknak meg­nyugtató Ígéretet arra, hogy a következő évben az adódó helyek szerint sorra kerülhetnek. Szilárd elvtárs; Az aspirantura odaítélésével kapcsolatban ismertetett korlátozásokra és visszásságokra a pártszervezet is igyekezett több esetben a különböző förumok figyelmét fel­hívni. ügy véli, hogy a jelenlévők valamennyien egyetértenek a tudományos minősítések odaítélésében alkalmazott különböző szempontok merev értelmezésének káros voltát illetően. Csat­

Next

/
Oldalképek
Tartalom