Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1961-1962, Szeged

1962. április 6., VIII. rendes ülés

Jelentés az Orvostudományi Egyetem testneveléséről és sportjáról A testni nevelésnek a technika fejlődésével mindinkább előtérbe kerülő szükségessége, a sportnak politikai és kultúrténye^övé válása^ szükségessé tette, hogy az egyetemi ifjúság testnevelé­séről es sportjáról az egyetemek gondoskodjanak. Testnevelés alatt értem az általános testi erősítést, ügyesitést és ellenálló­­képesség fejlesztését, sport alatt egy-egy testnevelési ág ver­senyszerű üzését, alapfoktól a legmagasabb fokig. Ennek hajtó és vonzó ereje vitathatatlan, bár fennáll az öncélúé ág veszélye. Mi indokolja az egyetemi ifjúság testnevelésével és sportjával való törődést? Ab egyetemre kerülő ifjúság 18-20 éves. Ebben a korban a testi fejlődés még nem-fejeződött be, a testi nevelés befejezéséről gondoskodni kell. Tökéletes nyelvtudást 50 éves korban is sze­rezhetünk f de öregebb korra is megmaradó tökéletes fizikai állapo­tot csak ifjú korbon szerezhetünk. Az ifjú korban megszerzett erő és egészség, ennek öntudata végig kisér egész életünkön. Lehető­séget kell biztosítani az ifjúság testnevelésére, erőiknek próbára * tételére, a versenyekre is. Szellemi munka után felüdülést jelent a fizikai rosi ifjúság nem is igen talál más fizikai ellő a^testnevelést és a sportot. Itt érvényesülhet kája és vitalitása, is. Indokolja jelenleg még a is. Hallgatóink ke.tonák is lesznek, tisztek, ve hős, hogy rendelkezzenek megfelelő ügyességgel, gél, erővel, ami a vezetésben előnyt és tekintő seregünknek pedig nem mindegy az,’ hogy vezetői mcrt-c vagy csak megkövetelt. A tudás mellett s test is. elfoglaltság. Vá­­glaltságot mint az ifjúság dinami­­katonává nevelés zetők. Nem közöm­­ellenállóképessóg­­lyt jelent, a népliad­­tckintolye elis­­zükséges az erős A 6 órás vagy még kevesebb munkaidő nincs emberöltőnyi távolság­ban. A szabadidő észszerű felhasználásának legjobb módja a test­­ncvelésszerű sport. Ez egyben a tömegnevelés egyik eszközévé is fejlődik. A nemes verseny, a sportszerű keretek között folyó ve­télkedés nevelési eszköz is, A jövő orvosainak, az egészség őreinek irányitojni kell a szabadidő felhasználást a sportot, le • kell nyesegetniők túlzásait és az egészség s zolgálatábc, dilitani, A fizikai munka is mind kevesebb erős fizikai igénybevételt jel a testi és lelki tunyaság eluralkodása ellen, legjobb eszköz le­het a jól vezetett testnevelés és sjport, az erősebb fizikai igenj bevétel, főleg a fejlődő ifjúság számára. A sport a tömegszórakoztatás eszköze is. Tizezrek néznek meg egy­­egy mérkőzést, nagyobb versenyt. Nem lehet azonbon célunk, hogy ifjus águnkból nézőt neveljünk, a cselekvés helyett a szemlélődést helyezzük előtérbe. Ezek a gondolatok vezettek és vezetnek ma is, mikor a rendeletben megszabott formát tartalommal akarjuk megtöl­teni . A rendelet, amely 1952-ben létrehozta az egyetemi testnevelést, az I-II. évfolyamon heti 1 órában kötelező testnevelést ir elő? a III-V. évfolyamon o.z u.n. fakultativ testnevelést tartja kívá­natosnak, a versenysportolóko.t pedig a két egyetem reprezentativ sportegyosülete a SZEAC hivatott biztositojni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom