Szegedi Orvostudományi Egytem - Egyetemi Tanács ülései, 1957-1961, Szeged

1960. október 7., I. rendes ülés

- 8 -Az iskolákból, egyetemekről kikerültek részére az intézmények­ben, üzemekben, kórházakban biztositani kellene mé'gfelelő stá­tuszt, hogy megliatározott ideig gyakorlott vezető mellett dol­gozzanak és azután kerülnének végleges álláshelyükre, amikor felelősségteljesen el tudják látni feladatukat. Helytelen gya­korlat az, hogy az iskolából kikerült fiatal teljes felelőssé­gű munkát kap és munka közben kénytelen magát szakmailag begya­korolni a szükséges tapasztalatokat megkivánó feladatokba. Az egészségügyi szakiskolákról szólva helyes követelmény az érett­ségi. A tapasztalat ugyanis bebizonyította, hogy az érettségi­vel rendelkezők sokkal könnyebben készülnek fel a kollokviumok­ra és vizsgákra, mint azok, akik érettségivel nem rendelkeznek. Egységesen kellene meghatározni, hogy bizonyos iskolatípusba milyen előképzettség kívántatik meg és ki kell küszöbölni, hogy különböző előképzettségiek kerüljenek középfokú-, vagy magasabb iskolába, mert ilyen esetben az oktatás nívójának a csökkenése következik be. Az oktatási tervezet az egészségügyi és más szak­iskolákból az egyetemre való jutást biztosítja, ami igen nagy előnyt jelent a felsőfokú iskolák képzésére es az onnan kikerül­tek szakmai tudására, mivel a gyakorlati oktatásra a középfokú iskolákban sokkal nagyobb súlyt helyeznek, mint a felsőfokú tan­intézetekben. A pályaválasztással kapcsolatban az a javaslata, hogy bizonyos általános szakokra való előkészítést már a közé­iskolákban kellene megkezdeni. Oktatási rendszerünkben annak az elvnek kell érvényesülnie, hogy minél magasabbfoku az iskola, annál inkább szakosított legyen. Az oktatási tervezet súlyos kivánalom, hogy az iskolábók kike­rültek a szakmára való képesítés mellett bizonyos társadalomépi- ( tési képességekkel és tudassál rendelkezzenek. Az egészségügyi képzés területén ez a gyakorlatban hiányzik. Orvosaink ugyanis megtanulnak betegeket gyógyítani, azt azonban nem, hog^ a kör­zetbe kikerülve, ők az illető körzet egészségügyi gazdái és a körzet egészségügyi személyzetének irányitói. A körzetbe kike­rülő orvosnak fel kell mérnie azt, hogy a különböző betegségeknek az illető területen milyen jelentőségük van nemzetgazdasági szem­pontból, továbbá a társadalom szempontjából. Helyes volna ezzel a kérdéssel az egyetemi oktatás és a kötelező szakmai gyakorlat keretében foglalkozni. Novak professzor: Az oktatási túlterheléssel kapcsolatban meg­említi , hegy bár évek óta foglalkozunk e kérdéssel, azonban meg­oldást még nem találtunk. Felhívja az illetékesek figyelmét,hogy a túlterhelés problémáját lehetőleg rövid időn belül oldják meg. Az egyetemre kerülés előtti egyévi fizikai munka kötelezővé té­telével egyetért. A gyógyszerészi oktatással kapcsolatban java­solja, hogy a gyógyszerész pályára készülők lehetőleg gyógyszer­­tárakban, gyógyszerárugyárakban végezzék a kötelező fizikai fog­lalkozást, miután az ott nyert gyakorlati tapasztalatoknak ko­moly hasznát vehetik későbbi egyetemi tanulmányaik al’att. Vetró Lajos megyei főgyógyszerész: Sok szó esett arról, hogy nem megfelelő az iskolai alapkiképzés, valamint arra is történt ja­vaslat, hogy a magasabb iskolába lépők részére előkészítő tan­folyam végzését tegyék kötelezővé. A maga részéről az általános iskola képzési idejét 10 évre javasolja felemelni, ezt követően két évi előkészítőn venne részt a tanuló, ahol már a megfelelő szakterületre kapna betekintést. Célszerű lenne, ha az előkészi-

Next

/
Oldalképek
Tartalom