Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

a szászoknál nincs,de megvan-19-Erdélyben a Székelyföldön van meg,

Ny,-En.ropában is,Amit a Szt.GyÖrgy-szobor lószerszámjának népvándorlás- ás honfoglaláskori előzményeiről s keleti kapcsolataitól,s amit I~a o— tich nyomán a szkita kultúrában valé gyökerezéséről ir,iemételtenten olvashattuk más munkáiban.-Fettich szerint a hunnkorban az ember és ló diszitésére szolgáló holmik gyakorlati szerepükön kivtil állatokat reprezentálnak s igy sacralis jelentőségük is van s mivel az avar és magyar lószerszámok,értem a honfoglaláskori magyar lószerszámokat,-a hunból vezethetők le, a díszekben is sacralis jelleg lappanghat.Ebbéh a tekintetben azonban még várni kell az utolsó szó kimondásával.

A kuíagotai és ozorai avar fejedelmi sirok lószerszámjának helyreállitása,a szobi 90.sír lovas temetkezésének szemléltető rajzban való bemutatása révén jut László arra az eredményre, hogy a csuklós szügyelctől eltekintve,azok a Szt.Syör&y-szobor lószerszámjának pontos másai.Valószínű,hogy az avarok is ismerték a csuklós szügyelőt.mert bizonyos karikák,amelyek helyét a sírban nem figyelték meg,erre engednek következtetni.Ugyanez az eset a honfoglaláskor! sirokban is.-Pettich pontosan összeállította elterjedés sük körét/AH.XII.k.62.1./s László utána ismétli est.

A hun előzményekben gyökerező levélsőr is kedvenc éisze volt a honfgglalók lószerszámjának.Megvár, a bolgároknál/preslavai sziklárajz/,külön£spn gazdagok ebben a tekintetben a déloroszórszági sirok.A iuateipjinbrn a szarvasagancs rózsáját látja,ami talán túlzás,-ezt ő a szarvas és ló misztikus összekapcsolódásával indokolja.-A koronoói,geszterédi sirok lószerszámjának helyreállitása révén tanulságos útbaigazításul szolgált Lásalőnak.Ismét rátérve a ló farkának bogozására,a sörépji nyirásáezekre az harcosok lovain s Perzsiától keletre is megvan,do nem általánosan,helyette az átkötés is divik,de a bogozás keleten divott és onnét ment a 3teppékre,innét pedig hozzánk.

A hálós farhám avar találmány,a magyarok magukkal hozták mai hazájukba,de nem volt általános.A Szt.CryörÉy-szobrom való fellépésiéiül fc hiatus van.Bizonyos azonbarujhogy az avar és magyar lóval való bánásmód átmegy nyugatra,a kengyelek ésyiovas temetkezés

szokása meg eljut északra is. j)

A szív- és levéialaku csüngő^ Tang-kori Kínáig kimutathatók az egész steppe területén;-Tang-kori lovas szobrokon megvan a csuklós szügyelő is,amit keleten már a VII.sz.-ban ismertek s alkalmazták. -Az Áltaj vidék leletei közül pl. az ijj,nyil, tegez,

ra.a keleti kapcsolatok szempontjából felemlíti,hogy assyr lovas dombormüvekben,az issosi ütközet(perzsa