Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

-Igéinél? Nation,Bpest,1940.évi 461.-470.1. jelent meg 5 képpel.Nem mellékeli.

^A.Adatok a kunok tegzéről.Német kivonattal Néprajzi Értesítő 1940.évi 52.-59.1.jelent meg 7 képpel.-Ékben a cikkében a székelyföldi Szt.László-legenda falfestményéi alapján rekonstruálja a kunok tegzét,mely az avar és magyar tegea egyik változatát képviseli és amelyet a kunoktól a byzanciak is átvettek,Ezt bizonyitják azcathoshegyi freskók.A tőle megszokott ügyességgel rajzokban is bemutatja a kun tegez valószinü szerkezetét.

^55.Kolozsvári Márton és György Szt.Györg,r-szobrának lószerszámja. Az Erdlyi Sud.Intézet 1942.évi Évkönyvében 75.-170.1.tehát 98 oldalnyi terjedelemben jelent meg,ad hozzá 15 képet és 14 táblát.-T/einrieh Wilmos .Czakó Elemép.Posta Béla .lazár Béla es Ba^ lof;h Jolán minden szempontból tisztázták a szobot eredetet »megjelölték helyét a művészéttörténelemben,a lószerszám s különösen a kengyel magyaros formáját is felismerték,Posta még a ló békási voltát is megállapittatta,amit Hankó B. vizsgálatát is megerősítettek;Nagy Géza a nyerget a kun/tiszafüredi/nyereggel hasonlitotta ossza; Balogh Jolán a ló farkának csomózásával is foglalkozott;-László,

mivel szerinte elődjei a nyereg és lószerszám magyar,vagy nem magyar voltának eldöntésében nem a honfoglalás1 kori emlékeket szólaltatták

meg,ezeket is alapul véve szól hozzá a kérdéshez.Mindenekelőtt pontosan leirja a nyerget és lószerszámot, azok diszeit,amit különben a Dzakó és Posta dolgozataiból mar ismertünk,-de technikai szempontból ad értékes kiegészítéseket s ezek alapján szemléltető rajzban is bemutatja a szobor lószerszámját és

kiegészítését.A nyerget az avarokon át a hunnokig vezeti vissza, amit már ismertetett munkáiból is tudunk;-kitérj nyugati nyereg alapjai képező 2 villás kápára,amelynek 2-2 szára 2-2 ponton támaszkodik a ló hátára,-ezzel szemben a keleti nyereg alapja a 2 nyeregszárny, amely csak középen egy kis felületen tapad a ló hátához, salunk a nyugati forma lassú átváltozáson ment át,megszületett a nyeregszárnyakra épitett lovagi nyereg.-Nagy Géza kitűnő tanulmányit felhaeználva/AÉ,1911.95.-96.1.és 1891.115.-124.1./további példákat hoz fel a kengyel XIY.sz.-i s későbbi forrnájára,külföldi elterjedésére.-A tegezről irt kis kitérés után,-ami korábbi dolgozatában már szerepeibe itt bőviti,-áttér a Stt.György-szobor magyarországi és külföldi/nyugati/ párhuzamainak tárgyaidsára.Ennek r ndjén tisztázza a szügyelő és farhsm kérdését s ezt tanulságos képekben be is mútatja.Mindezt megfelelő irodalmi adatokkal támasztja alá.-A ló xctfkának bekötéséről irva, meggyőz arról,hogy ez nem mellékes eljárás,mert pl.