Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. március 22., Bizottsági ülés

_ 4 -varok byzanci mintára megkísérlik az önálló pénzlábra való áttérést. 8.A kunágotai lelet byzanci aranylemezei. Német kivonattal 50 1., 2 képpel és 8 t.-val.-Megjelent az Ah.1938.55.-104.1.-Mz a lemez da­rabokban jutott a KULI. birtokába.Avar fejedelmi sírmelléklet maradványc Lászlónak sikerült nemcsak a lemez eredeti alakját, hanem annak áb­rázolását és rendeltetését is rekonstruálni s megállapítani, ^jogy Justiniánus korában készült s készítési idéj/vel elletétoen egy igen fontos ikonographiáju thiasos ábrázolást őrzött meg‘számunkra.Nagy érdeme Lászlónak, hogy ennek alapján most már több hazai és külföldi leletet meg tudunk határozni kortanilag.Dolgozatának külön értékéként kell elkönyvelnünk, hogy a VI.-VII.sz.-beli byzanci kismüvészetekben kimutatja, hogy az újjáéledő hellenisztikus formakincset miként szerve­zi át uj konpozifcios elvek alapján ornámentális egységbe az akkor erősen ható iráni és ázsiai nomád művészet. A byzanci ötvösök eljárá­sának és az ált luk használt különböző anyagoknak meghatárázása to­vábbi lépésekkelfsegiti elő a byzanci művészet rejtélyeinek megoldá­sát. Ezzel kapcsolatban rajzolja meg a byzanci kereskedelem VI.-VII. sz,—beüti magyarországi úthálózatát is, amivel különben már a 2.alat£ ismertetett tápioszentgyörgyi kopt lámpáról irt dolgozataoan is fog­lalkozik. Q.U.iabb keresztén:/ nyomok az avarkorból.10 és fél 1. és 6 t. Megjelent a Szegedi Dolgozatok 1940.145.-158.1.két ős félsoros né­met kivonattal.Az Alfölditől/^ kereszténység nyomai Pannóniában_a népvándorlás korában/és a ? or^vcsik Gyulától/ A no;ixosmil.-.u -c>u ^-li­ma aa/arság és a keresztény ség Aapott impulzusok nyomán született meg, azonban újabb adataival kimélyiti a kérdést. 10.A T-innnyi-téri avarkor! temető. -Megjelent a Kuzsinszky- Emlékkönyv/Bpest,1941./ 106.-117.1. 2 képpel és 4 táblával.Ez^ teme­tő azért fontos, mert benne két feliratos ezüstkelyhet Í6 leltok.Is­mertetését különösen azért Ítélem értékesnek, mert eszel kapcsolatosan Nagy Géza nyomány/A£.1906.404.-4C5.1./ rámutat, hogy az avar fogla­lás nem zárult le az 568. évvel, hanem azután is jöttek ujsjbb hullá­mok hazánk területére s esek hozhatták magukkal azt a szablya és nyil­­formát, amely később a honfoglaló magyarság fegyverkészletébe átment. Ezekkel a folyton megújuló néphullámokkil olyan népeiének is kerül­hettek hazánkba, amelyeknek Déloroszországbnn maradt töredékeik a ké­sőbbi magyarság alkotó elemeivé váltak. Ezzel László két olyan prob­lémát vet fel, amellyel a szakembernek érdemes lesz foglelkozni.Har­­madikul hozzá lehét venni vélemények szerint az olyan kengyeleket, amelyeknek szára szára merőlegesen fekszik a talpra.

Next

/
Oldalképek
Tartalom