Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1943-1944, Kolozsvár

1944. április 26. VIII. rendes ülés

rások felosztásában, majd az ő-zés kialakulásának nehéz és máig is eldöntetlen kérdését foglalja össze.

Ez a rész kissé zavaros. Utánna Hódmezővásárhely rövid történetét , . és népnyelvének legfőbb sajátsága-it ismerteti, majd áttér tulajdon-kép peni tárgyára: a hódmez"vésár- _ helyi népnyelv ő-zésének részletes_ tárgyalására a következő rendszer szerint.

'5-zés a tő belsejébe^mégpedig egytagú szavakban, többtagú szavak első szótagjában, második szótagjában; ö-zés mind az első, mind a mísodik sz ótagban, ő-zés a_ tulajdonnevekben. Képzők, képzőszerv jelek, személyragok, határozó- _ ragok, előtti tővég ő. G-zés a járulékokban: képzőkben, személy- és_ határozá--ragokban. - Kivételek az őzés alól.

A szerző elég gazdag anyagot gyűjtött az ő-zés térjedelménekmegállapítására. A tárgyalt nyelvjárás anyanyelve neki, így megvan a nyelvjárási anyag megbízhatósága??

.bak feltétele. A gyűjtött anyagot a megfelelő módszerrel és rendszerben dolgozta fel. Kisebb tökéletlenségek előfordulnak a dolgozatban. Ha még tökéletesíti dolgozatát,jól használható forrásmiívet nyújt a magyar nyelvjáráskutatásnak.

Mindezek alapján tisztelet-, tel javaslom a tekintetes Karnak, méltóztassék a pályadíjat ” Az ő-zés a hódmezővásárhelyi nyelvjárásban” című, " Sors hona, nihil aliud ” jeligés pályaműnek odaítélni.

A Kar a véleményes jelentés alap , ján ” Az ő-sés a hódmezővásárhelyi nyelvjárásban” című Jbrs bona, nihil-17-