Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943/2, Kolozsvár

1943. március 26., VII. rendes ülés

—47—

típusokéi kristályonódnak, magmarevednek ágy, hogy az egyes népek vagy az ©gyes vidékek leírásánál a kész sohéraát erőszakolják rá a közvetlen értesülésekből maritett anyagra a praekonoipiált típusnak a hatása alatt megmásítva még a megbízható ás a jó értesülést is. Ehhez még az is járul hozzá, hogy a történetírás az ókorban mindinkább historikus feladattá válik’, a rh©tornak a leíráshoz kász toposok, készen kialakult ekphrazlssohémák kellenek, melyeket atillsztlkailag variál ugyan, mélyek ozonban tartalmilag lényeges változás nélkül kézről-kézre mannák és élénk, rikító színeikkel elnyomják a helyes értesülésnek színtelenebb, de igazabb vonásait# BORZüaK dolgozatában végigköveti az "ászaid, barbár népekre" vonatkozó toposoknak a harcát a hiteles jó értesülésen alapuló anyaggal, megmutatja, hogy a gyarapodó ismereteket hogyan nyomja el ájra meg éjra a mindig rikítóbb színekkel dolgozó rhetorikus ekphrazls, és ezzel a műfajtörténeti megállapítással meg tudja magyarázni azt a paradoxont, hogy még az olyan «aber is, aki hosszá éveket töltött országunkban, a hagyományossá vált rhetorikus aohema hatása alatt azt mondja, hogy az dszaki barbároknál /és hogy a pannonák és dákok ilyenek, az Hómában