Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943, Szeged
1943. április 5. VIII. rendes ülés
TekintetesKar ! Dr.HUSZTI DÉNES magántanári képesítése tárgyában, a— melyet a "középkori gazdaságtörténet különös tekintettel a magyarolasz kapcsolatokra" cimü tárgykörből kért, érdemleges jelentésemet az alábbiakban van szerencsém tisztelettel előterjeszteni, Br,Huszti Dénes kérvényéhez nyolc dolgozatát mellékelte, egyebekre csak hivatkozik, de tudományos munkásságának értékeléséhez kérelmének elbírálásához a benyújtottak is elegendők, mert épen legfontosabb müveit nyújtotta be» A szabályzat szerint ugyan a doktori értekezés nem vonható be a magántanári képesítés tudományos elbírálásába, mégis meg keli emlékeznünk Húszti doktori értekezéséről, amelynek cims: Írásbeliség és társadalmi fejlődés Firenzében a Középkor és újkor határán /Budapest, 1935» 56 1./, amelyet a szerző a Pázmány Egyetemen nyújtott be mint doktori értekezést. Az Írásbeliség társadalomalakitó hatását a középkor végén és az újkor hajnalán Hajnal István vette először vizsgálat alá és részben szociológiai módszerek alkalmazásával sikerült e kérdések vizsgálatának módszereit megállapítani. Huszti Hajnal tanítványa volt s az ő elveit és módszerét alkalmazza a társadalmi fejlődés egy kis sektórára, a firenzei társadalomra a középkor és az újkor határmesgyéjén- Már ez az értekezése is arról tesz tanúságot, hogy alapos módszeres készültséggel rendelkezik, kellően ismeri az irodalmat s nemcsak a históriai, de a szociológiái és a gazdaságtörténetben is alapos ismeretekkel rendelkezik. A Domanovszky--emlékkönyvben, 1937-ben jelent meg a következő nagyobb tanulmánya: A szabad földbirtok kérdéséhez az Árpád— korban. Itt azzal a problémával foglalkozik, hogy egyes okleveles adatok alapján megállapítható, hogy az öröklött, az adománybirtokok is elidegenithetők voltak bizonyos esetekben, ezekről a kincstár is tudomást vett, ha az uj birtokos hajlandó volt a régi kötelezettségek vállalására. Nagy Lajos 1351—i törvénye az ősiségről tulajdonképen ezzel a meggyökeresedett gyakorlattal száll szembe. Huszti tanulmánya
