Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1942-1943, Szeged
1943. április 5. VIII. rendes ülés
- 3 -3t súlyát s végül utolsó fejesetében szól az irásbeliségi réteg legfontosabbikáról, a nótáriusokról. 1340 körül 600 nótárius talált kenyeret Firenzeien. Ok azok, akik néha nagy karriereket futnak be külföldi udvarokban s hazájuk kultúráját közvetítik egész Európának. Következő dolgozatában /A szabac földbirtok kérdéséhez az Árpádkorban/ a magyar középkor gazdaságtörténetének egyik homályos kérdésébe igyekszik világosságot vinni. A különböző oklevéltárak nagyszámú adatainak gondos végigvizsgálása után arra az eredményre jut, hogy — mint az az életben sokszor megtörténik — a való élet ebben a kérdésben sem igazodott a törvény betűjéhez. Nyomonkisérve u.i. az egyes birtokkategóriák forgalmának alakulását azt kellett leszögeznie, hogy a haereditaria és donációs birtok elidegenítése bizonyos körülmények közt lehetséges volt a fiscus csak akkor tilalmazta, ha az elidegenités az ő érdekei ellen volt. Ilyen esetben csak akkor engedte meg, ha az uj birtokos is vállalta az állammal szemben fennálló kötelezettségeket. A hozomány fejében kapott birtokkal ellenben az asszony teljesen szabadon rendelkezett. A törvények általános megkötése ellenére is tehát alkalom nyilik a birtokok elidegenítésére,, Eagy Lajos szembeszáll ezzel a gyakorlattal. Az ősiség törvénye tehát nem uj törvény, hanem a régi törvény érvényesülését gátló gyakorlatot iparkodik megszüntetni. Huszti a kérdést azonban még mindig nem véli teljesen eldöntőttnek„ Munkájával csak az előzetes vizsgálatot akarta elvégezni. De más eredményre az alaposabb vizsgálat sem igen fog jutni. A különleges olasz és magyar kérdésekkel való foglalkozás után Huszti következő dolgozata /IV. Béla olaszországi vásárlásai/ már a kapcsolatok felderítésének területére vezet. Bevezetésében a magyar külkereskedelem kezdeteiről felállított nézetekkel vitázik s velük szemben önállóan,foglal állást. A dolgozat témája egy hosszabb kereskedelmi jegyzék vizsgálata, melyet Soranzo olasz egyetemi tanár fedezett fel Velencében és amelyet bővebb vizsgálat nélkül és hibásan adott ki. Huszti ezt az érdekes jegyzéket az eredeti alapján újra kiadta és meggyőzően bizonyltja, hegy közvetlenül a tatárjárás előtt keletkezett. Az időmeghatározáson felül a jegyzéket a pénz- áruisme-
