Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

tó házcsúcsok ... A tárgyi ethnografusnak tartott Yiski Károlynak költőkből vett idézetekkel tarkít tott szintézisében még a következő szellemi, érzelmi vonásokból tevődik össze a magyarság néprajzi jellege: anekdotás könyveink kötetszáma közeljár a 300-hoz /ez György Lajos könyvéből is, A m.anekdota tört* 1934, 230, kitűnik/; vitézi tánc, mely a nemzet jellemét rendkivüli’ módon kifejezi, a zenei ritmus fegyelmén belül teljes egyéni szabadságot hagyva; gyermekjátékainkban nagymértékű a magyar népiélek megtartó, konzerváló képessége; a faluvárosnak társadalmi, gazdasági _ s egyúttal világnézeti megoszlását szimbolikus értékű alakulatok /kaszinó, kath.kör stb./ jelzik; a nomád, extenziv állattenyésztő gazdálkidásnak lelki hagyományát és tárgyi . hagyatékát ősi örökségünknek kell _ tartanunk; nem véletlen, hogy a romantika először a pásztorokban látta meg a sajátosan magyart. A szintézisre törekvő tanulmány ezután a

*

magyar szakácsmúvészetben, famegmunkálásban, bőriparban, ruházkodásban, diszitőmúvészetben mutat ki népünk^ lelkiségére jellegzetes vonásokat. Yiski munkásságában szerencsésen egyesül a tárgyi és szellemi néprajz és a néprajztudomány egészét, céljait és részeit áttekintő módszeres gondol

kozás