Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. április 16., VII. rendkívüli ülés

1

van,módjában áll megnyerni a Ear többségét.A dolgok könnyű megakadályozása azonban,néhány kari tag vétó-ja esetleg azt eredményezi, hogy a kiírandó pályázaton egy elenyésző kisebbség akarata érvényesül, a harmadik vagy ötödik helyen jelölt érdekében.

II.A MAGYARORSZÁGI BIHEOGEJLFIA EEJluDASE.

A magyarországi ethnografia szerencsésen illeszkedett bele a nemzetközi tudományosságba és amellett a magyar szellemiség történetében is mint tartalmat adó,nemzeti tudatot erősítő,speciálisan magyar disciplina,mondhatnám közügy tudott lenni.A magyarságismeret,népismeret, ethnográfiái gondolat: a magyar szellemtörténet integráns része.Nem tartozom azok közé a szimplisták közé,akik arra a kérdésre,hogy mióta van néprajz Magyarországon,és mik a magyar néprajz föladatai,azt a választ adják,hogy ezelőtt száz éve kezdtek az urak érdeklődni a parasztok iránt és hogy a legfontosabb föladat a gyűjtés.A magyarság a Herder népkutató mozgalmával /1773/, amely a tizennyolcadik századi ronsseanizmusban gyökerezik,szinte egyidejűleg kezdte meg a népi kultúrára vonatkozó gyűjtést.Dugonics András,a szegedi piarista munkásságában. xTem lehet célom itt a magyarországi ethnografia történetét vá-