Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. május 21., IX. rendes ülés

Zi

elindult az elismert vezérfonal nyomán.S hogy még egy eshető kifogást is felemlítsek,lehetséges,hogy a tárgyalt anyag nem hiánytalan.Ez az ilyen természetű számbavevő dolgozatoknál könnyen előfordul a leglelkiismeretesebb utánjárás ellenére is. Mindenesetre jó lett volna a M.T. Akad. szomorújáték-pályázatainak a jelentéseit is átvizsgálnia tárgya szempontjából.Egészben véve azonban az értekezés anyaga teljesnek mondható,noha szerzője a folyó szakirodalmat csak a felszabadulás után tanulmányozhatta és kísérhette figyelemmel .A szorgalommal és gondosan összeállított anyagot mindig ás mindenütt lányegbelátással és szabatos fogalmazásban tárgyalja. Megjegyzései és kritikai észrevételei inkább szűkszavúak, mint terjengősen áradozók,de helyesek és a tárgy meg a vonatkozó irodalom megfelelő ismeretéről tanúskodnak.

Dolgozatának végső eredménye az,, hogy elfogadja Srandenstein elméletét a tragikum lélekalkat.További tanulmá nyozása rendjén majd rájön,hogy jó he lyen kötött-é ki vagy nem.Szándéka t. i. az,hogy vizsgálni fogja: mi a magyar tragikum,milyen a sajátosan magyar tragikai lélekalkat ás miképen nyer ez kifejezést irodalmunkban.Az értekezés jó,hiánytpótló tájékoztat a szerző részéről pedig komoly és jó előkészület a tragikum kérdésének további tanulmányozásához.