Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1941-1942/2, Kolozsvár

1942. május 18., VIII. rendkívüli ülés

nül námet anyanyelvű ember írta ezt a munkálatot /ezt a stílus,a mondat­szerkesztés lépten-nyomon elárulja/, mégis sok apró elírás,jelentéktele­nebb nyelvi hiba maradt a tanulmány­ban, melyeket csak részben javított ki utólag.német nyelvtudással,bizo­nyos felkészültséggel és jó irállyal, de mégis úgy van megcsinálva az egész* mintha —bocsánat e kitételért- a tatár . kergette volna a szerzőt munkája köz­ben. Összefoglalva a lényeget:szerző érdeme,hogy elég sokat összehordott e témához,tud németül és tud írni,de sem ki nem merítette a tételt,sem_nem tudott,vagy nem mert önállón gondol­kodni az itt adódott problémákról.Kö­zepes munkának merem csak mondani ta­­nulmányátjde a díj kiadását tiszte­lettel mégis javasolom,mert azt a mér­téket a dolgozat mégiscsak megüti /i— gaz hogy éppen csak hogy megüti/,hogy. komolyan vehessük és nemcsak a szerző, » hanem mások jövőbeli buzdítása céljá­ból is ajánlatosnak látnám a jutalma­zást .Szégyent nem vallunk a munkálat­tal: intelligens írás,csak éppen az az érzés fogja el olvasásakor a szak­embert,hogy ettől a szerzőtől több is telt volna.Szorgalmi díjat kérnék számára.* Dr.Klein Károly Kurt ny.r.tanár bírálói jelentése: w A német irodalmi pályatételre egyetlen egy mű érkezett be "Képi köl-

Next

/
Oldalképek
Tartalom