Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár
1941. március 27., V. rendes ülés
A Az avarkori kereszténység kérdésével három munkájában is foglalkozik. Ezek egymáából folynak,egymást egészítik ki.Az elsőben/Adatok az avarkori miiipar ókeresztény kapcsolataihoz/megállapitja,hogy a keresztény vonatkozású avarkori emlékek a syriai későhelrlenisztikai műhelyek gyártmányaival rokonok és ezek első nyomai akkor tűnnek fel,amikor az avarok byzanci mintára megkísérlik az önálló pénzlábra való áttérést;-a másik kettőhen/Die . Reiternomaden és IJjabb avarkori keresztény nyomok/ már két időrendileg is külön csoportot állapit meg ezekben az emlékekben s felveti az avar exogamia , lehetőségét is,amely szokást a byzanci udvar politikai céljai érdekében próbált kiaknázni. A pusztai népek keresztény kapcsolataira a koronázási jogarról irt munkájában is kitér.Ennek első részében meghatározza a nomád népek fejedelmi jelvényeit,ezek ismerete mellett látjuk, hogy a magyar Koronázási jogar a keleti jellegű fejedelmi diszfegyverjelvények csoportjába tartózik s útja a mesopotámiai kultúrkörből a perzsákon keresztül vezet el a pusztába.Ez magyarázza meg nekünk,hogy miért is különbözik ez a forma a nyugati fejedelmi jelvényektől.Dolgozata második részében a MIM.egyik székesfehérvári aranyleltét határozza meg.Elemzése alapján valószínű,hogy azok a töredékek, amelyek a múlt század rendjén kerültek felszínre a székesfehérvári bazilika területén s nem kallódtak el és elkerülték a beolvasztást,Könyves Kálmán sírjából származhatnak.Ezek egy részéből karkötőt készítettek.E karkötő darabjainak vizsgálata alapján rájött, hogy ez a karkötő egy jogar foglalatának szétvágott darabjai-ból készült. Lászlónak sikerült is ezt a jogart rekonstruálnia s megállapította,hogy ugyanabba a keleti jellegű csoportba tartozott,mint a koronázási jogar,foglalata
