Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár
1941. március 27., V. rendes ülés
I l. avarkori pásztorkészség /övrevaló hotmi/sikeres rekonstrukciója,aztán az irhahas ogat <5, az u.n. "hasi” egyenletes szeleteléséhez szükséges avarkori segédeszköz és a kumiszostömlő maradványának fölismerése,meghatározása.- A székelyföldi falfestményeken végzett fegyvertörténeti vizsgálódása során sikerrel kisérli meg az egymást fölváltó pusztai népek-műveltségének sajátos megnyilatkozási formáit -elkülöníteni; az avar-magyar-kun tegez elem-zésével megállapítja,hogy az alapformák fokozatos változása,amelyet fejlődésnek is nevezhetünk,az eurázsiai pusztákon ment. véghe s a különböző változatok más-más fokozatú alakját hozták magukkal a hazai földön megjelent népek.- A regensburgi /X.századi/ vállkőről szóló dolgozatában a fonott hajú,borotvált fejű magyar ábrázolását fedezi föl e- egyúttal eddig egyetlen ábrázolását annak a torzító elképzelésnek,ahogyan a nyugat a kalandozó magyart látta vagy legalább láttatni akarta.Itt tér ki azoknak a hatásoknak vázolására,amelyek az avarság és magyarság utján a nyugatot érték s amelyek ismerete nélkül a nyugati románkori művészet nem egy jellegzetessége nem is volna megérthető. Magántanári előadásának tervezetében a föntebb vázolt munkássága vezető elvei szerint a tárgykörébe tartozó régészeti anyag alapján az egykori művelődés, a műveltséget alkotó és birtokló nép,a népek áramlása,egymásra hatása kap hangsúlyt.Előadásaiban ezt szándéka jellemezni,életre kelteni,bemutatni. Hangsúlyozza a csak a szegényes leletekkel jellemezhető széles néprétegek régi műveltségszintje kutatásának fontosságát.Ez a néprajzias tudományos szemléletmód előadásait a mához kétségkívül közelebb hozná s ezen az utón *a régészet iránti érdeklődést bizonyára fokozni tudná." A javaslat felolvasása után Viski
