Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1939-1940, Szeged

1940. január 25. V. rendes ülése

tárgyköre. E vizsgálat sikeres letétele után, a jelölt a főtárgy professzorának intézetében egy évig dolgozna, részt venne a proszeminárium vezetésében, készítené disszertációját, vagy amennyiben annak elkészítése idegenben tartózkodást tenne szükségessé,csak azon dolgoznék .

A bölcsészetdoktőri szigorlat két tárgyból állana, éspedig: a főtárgy egész köréből és minden esetben a filozófiából mint melléktárgyból.

A filozófiához már csak azért is ragaszkodnék, mert ha már bölcsészetdoktorátust adunk, legyen annak egyik tárgya bölcsészet.

Ellene vethetné ennek bárki, hogy a doktorátust hamarabb meg lehetne szerezni, mint a tanári diplomát. Ez valóban igaz, de ez ma is igy van. Az aránylag kevesebb idő alatt végzett munka azonban ezt a látszólagos helyzetet kiegyensúlyozná, s azon felül még nem is jelentene életpályára jogositó qualifikációt, mert a doktori diplomával elhelyezkedni a jövőben sem lesz az eddiginél könynyebb.

III. Az Apponyi-kcllégium hallgatóinak doktori szigorlatra bocsátását, a tervezett módon,méltánytalannak tartom és továbbra is ragaszkodom a Kar eredeti álláspontjához, amely ezeknek doktori szigorlatra való bocsátását külön feltételekhez nem köti. Megerősiti ezt a gondolatomat a

IV. polgári iskolai tanári diplomával rendelkezők doktori szigorlatra bocsátásának tervezett előfeltétele, amely szintén két év hallgatását Írja elő; tehát éppen annyit, mint az Apponyi-kollé gisták hallgatási kötelezettsége. Megszorítást azonban egyáltalában nem kiván.

Hogy mindkét csoport doktori szigorlatra bocsátását egyedül a Kar jogának tartom, ezt nem az adminisztráció folyamatban lévő egyszerüsitése, hanem

a xmr autonómiájához való ragaszkodás