Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. június 22. X. rendes ülése

angol és francia nyelven; igy a többek között Bécsben, Berlinben, Párisban, Londonban, Oxfordban, Cambridgeben stb. Folyékonyan beszél németül, franciául, angolul, sőt birja az olasz és oláh nyelveket is.

Takács Zoltán irodalmi tevékenységének első korszakában főként Dürer-tanulmányokkal foglalkozott: felfedezett és külömböző német folyéiratokban közölt ismeretlen Dürer-rajzokat. Ezeknek a kutatásoknak eredményeit foglalja egybe az a nagy monográfia, amely 1909-ben jelent meg Takács Zoltán tollából a Lippieh által szerkesztett Művészeti Könyvtárban. Módszerére és alaposságára nézve jellemző, hogy a német művészeti folyóiratokban német nyelven irt Dürer-értekezéseinek száma 12. A német festészet és grafika eredete különösen érdekelte s nem kis dicsőségére szolgált, hogy felfedezett egy ismeretlen Veit Stoss-féle rajzot és azt német nyelven tüzetesen ismertette. 1907 óta Takács mind sűrűbben közöl a keleti művészetre vonatkozó értekezéseket különösen a külföldi szaklapokban, amelyek ilynemű dolgozatainak közlését a legnagyobb örömmel eszközük. Ösztönzésére alapította Hopp Ferenc a róla elnevezett múzeumot, amelyet azóta Takács Zoltán nagy értékű és ritka keletázsiai művészeti alkotásokkal gyarapitott és a szakemberek által elismert, világhirü gyűjteménnyé fejlesztett. A keleti művészet területén végzett kutatásainak eredményét dolgozta fel Takács Zoltán a 3arát-Éber-Takács művészettörténetében, amely immár három kiadást ért és olasz nyelven is megjelent. Ebben a tanulmányban azt a tételt fejti ki szerzőnk, hogy a közeli és távoli Kelet művészete ez őskortól napjainkig szervesen fejlődött vallási képzeteikkel párhuzamosan s e tétel alapján reávilágit arra, hogy a keleti és a nyugati népek