Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1938-1939, Szeged

1939. január 26. V. rendes ülése

rbH- 46 -Minthogy azonban dr.Bartók György és dr.Zolnai Béla felszólalásai nyíltan felvetették a "sorrend” és a "prioritás" kérdését, a történtek után a maga részéről is kész ezzel szembenézni s a két tanszék fontosságának arányáról véleményét kifejteni.

Ha a történelem egyetemi helyzete kizárólag tudományos kérdés, csak az eszményi historizmus minél teljesebb képviseletének problémája volna, lehetne sorrendről, a magyar történelem, vagy a művészettörténet prioritásáról vitatkozni. A helyzet azonban nem igy áll. 1939-et írunk s ma az egyetemnek még öncélé. tudományos érdekek feláldozása árán is be kell kapcsolódnia azon nagy nemzeti feladatok megoldásába, melyeket a magyar történelem művelése lényegéből kifolyólag szolgál. Hem tudja elfogadni dr.Zolnai Bélának azt az érvelését, mintha a művészettörténet ugyanúgy nemzeti tudomány volna mint a történelem. A nemzeti tudomány fogalmának az a leglényegesebb jegye ugyanis, hogy problematikáját a nemzet örök sorskérdéseiből meriti s hogy ezek megoldását illetőleg automatikusan is útmutatással szolgál, az elsősorban nemzetközi és csak másodsorban nemzeti tájékozódásu művészettörténet esetében teljességgel hiányzik. Az a tudományos munkásság, mely Munkácsy Mihály festészetének megismertetésére irányul, nemzeti jelentőségében talán mégsem vetekedhetik azzal, mely Széchenyi nemzetiségi eszméinek ismertetését szolgálja. Hallgatóságunknak - ha már választani kell - inkább kell tisztában lennie a felvidéki magyarság történeti sorsával, mint a gótikára vonatkozó - s kétségkívül igen szellemes - újabb elméletekkel. Ha pedig ez a fontossági, "prioritási" arány fennáll, akkor a magyarság mai érdekei szempontjából egészen közömbös, hogy ezeket a nyilván fontosabb ismereteket oly tanszék nyújtja e^iiely külön "diszciplínát" képvisel, vagy sem. Álláspont-