Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged
1937. szeptember 28. I. rendes ülése
ritve, maga elég annak dokumentálására, hogy ilyen atmoszférában és egy ilyen valóban szokatlan elinditásu tanszék ügyében nyugodtan tanácskozni nem lehet. A kari autonómia szempontjából semmi sürgősséget nem látok ebben a tanszék-ügyben. Ha a tanszék valóban komoly és tudományosan indokolható tanszék, és a kinevezésre ajánlható tudós valóban komoly és arra való ember, akkor semmiféle veszedelem nem lehet abban, ha az ügyet kellő megfontolással tárgyaljuk. Ha elismerjük, hogy ebben az esetben "periculum in mora" áll fönn, akkor ez Csak azt jelentheti, hogy a tanszék ügye körül valami tisztázatlan dolog van. Ha pedig |gy áll a dolog, akkor annál inkább szükséges, hogy a tanszék betöltésével ne siessünk. Bizonyos tudományos kérdésekben az a tény, hogy a dolog nem intéződik el készületlenül és sürgősen, maga is hű tükre lehet az ügyről való felfogásának és bizonytalanságnak. Karunk számára a lét vagy nemlét kérdését jelentheti, ha bármilyen tanszék elfogadásával vagy meg nem felelő betöltésével a Kar szelleme helytelen irányba sodródik. Egy olyan definiálatlan tanszék ügyében, mint az "uralaltáji néptörténet", nem dönthető el sürgősségi alapon az a kérdés sem, hogy ki legyen és melyik tudományszak képviselője a bizottság előadója. Még azt sem tudjuk, hogy e tanszék nyelvészeti, vagy történeti tanszék lesz-e. A további vita folyamán Erdélyj László felszólalása után Zolnai Béla a következőket jelentette ki: Erdélyi László prorektor ur felszólalásából végre megtudjuk, hogy miben áll e tanszék esetében a »periculum in mora"; abban, hogy a miniszter " elkedvetlenedik" és elejti a tanszék felállításának tervét. Nagyon szomorú lenne, ha igy állana a dolog, és olyan gyönge alapokon nyugodnék a felállítandó tanszék belső morális ereje és szükségessége, hogy Karunk óvatos és körültekintő eljárása a tanszék elejtését vonná maga után. Mert ha a
