Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged

1938. március 31. VII. rendes ülése

dig, akik erre a térre alkalmasak és ezzel foglalkozni szeretnének még a létminimumot sem biztosítja, örvendetes tehát, ha a kérvény sikere esetén legalább néhány lelkésznek lehetővé válik a legmagasabb psychagogia.

Az egyetemi ifjúságot rendkívül megbecsülöm és szeretem; minden előadásomban az a törekvésem, hogy önálló tudományos gondolkodásra őket rásegítsem s ezért nem kisebbítésük az a véleményem, hogy amint szaktudományos elméletben és gyakorlatban gondos beavatásra szorulnak s a szemináriumi, tanárképzős előadások stb. utján, hasonlóképpen az életre sőt a nemzet életére legdöntőbb tudomány a vi lágnézet tudományában sem mozoghatnak még teljesen önállóan, hanem alaposabb bevezetésre és irányításra szorulnak. Mivel következetes világnézet csak kettő lehetséges, vagy átgondolt, átélt kereszténység vagy a szélsőséges materializmus, biologizmus, amelynek destruktiv következményeivel nem szándékozom foglalkozni és mivel a keresztény világnézettel vele jár valamely történeti egyházhoz tartozás, azért természetesnek és szükségesnek tartom, hogy a régi Alma Mater és Universitas scientiarum segítséget nyújt arra, hogy az ifjúság a maga még ki nem forrott világnézetét mélyebben megalapozhassa, megérthesse és megszerethesse. Erre az irányításra csak ritka műveltségű papiember vállalkozhat, amilyen kevés terem az országban. Kitűnik ez abból, ha röviden rágondo— lünk az alapvető vallástudomány, a tételes dogmatikák és erkölcstanok, a szentirástudomány, a vallás és kulturtörténelem tárgykörére. Nem lehet tehát 25-30 órával megterhelt hitoktatóktól és hittanároktól várni, hogy az egyetemi ifjúsággal szakszerűen foglalkozzanak. Szükséges tehát az önálló lelkészség, ha a keresztény irány erősödését akarjuk elérni a ra-