Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1937-1938, Szeged
1938. március 31. VII. rendes ülése
nyositását ajánlja; a Mathematikai- és Természettudományi Kar folyó évi I. rendes ülésén kimondotta, hogy legalább is a természettudományi tanszékeknél az általányok egyenlősítését nem tartja kívánatosnak, mert még az azonos nevű intézeteknél is a professzor egyénisége szerint a standard előadások terén is nagy különbségek vannak. De figyelembe kell venni azt is, hogy az egyes intézeteknek másokkal szemben igen jó alapfelszerelésük és könyvtáruk lehet. Mint ezekből is látható, Karunk javaslatát egyik Tudománykar sem fogadta el. A tanács folyó évi V. rendes ülésén 157. jegyzőkönyvi szám alatt dr.Fröhlich Pál mathematikai- és természettudománykari dékán előadásában érdemlegesen tárgyalta úgy Karunk javaslatát, mint a Karok fennebb ismertetett véleményét. Előadó rámutatott azokra a tévedésekre, amelyek Karunk előterjesztésében előfordulnak, de maga is kétségtelenül megállapította a költségvetési adatokból, hogy a szegedi egyetem részesül a legmostohább elbánásban. Kiderül ebből, hogy a szegedi bölcsészeti intézetek dotációja kb. fele akkora, mint Debrecenben és Pécsett. Ezt a nagy különbséget semmivel sem tartja indokolhatónak, de azért semmi körülmények között sem teszi magáévá a bölcsészettudományi Karnak, akárcsak egy kar intézeteire vonatkozólag is, az intézeti átalányok egyenlősítésére vonatkozó kivánságát. A különböző egyetemek tanszékeinek ilyen rideg számszerű uniformizálását nem tartja kívánatosnak és nem tartja összeegyeztethetőnek az egyetemi tan- és kutatásszabadság szellemével. Veszedelmesnek tartaná, ha a minisztert kémők fel arra, hogy az egyes intézetekre jutó átalány összeget ő állapítsa meg, mert ezzel lemondanánk egy olyan autonóm jogunkról, amelyet eddig senkisem vont kétségbe.
