Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1936-1937, Szeged

1937. április 22. VIII. rendes ülése

18

re kartársunkat rendes tanári kinevezésre a Kormányzó Ur őfÖméltóságának előterjeszteni kegyeskedjék.

Kérésünk indokolására a következőket ajánlom:

Dr.Várady Imre folyó évi július hó 3- án tölti be 45**ik életévét, messze túl van tehát azon a korhatáron, amelyet az utóbbi idők gyakorlata a nyilvános rendes tanári kinevezés föltételéül megszabot t.

Teljesen szokatlan továbbá a magyar kinevezések történetében, hogy három gyermekes tisztviselő jövedelmének felét veszitse el akkor, amikor magasabb állásba emelkedik, amikor külpolitikai vonatkozásban nagy jelentőséggel biró egyetemi intézet élére és katedrára kerül, s amikor a római intézet vezetésében volt társa, akinek családról nem kell gondoskodnia, mint budapesti egyetemi nyilvános rendes tanár s a bécsi kulturális intézetek főigazgatója római illetményeit messze meghaladó javadalmazásban részesül. Római működésével Várady Imre nem szerzett kisebb érdemeket, mint mások, mert ismételt római tartózkodásom alkalmával tapasztaltam, hogy az Intézetben őt lehetett leginkább megtalálni, vele állandóan érintkezni, ő dolgozott legtöbbet s áldozott legtöbbet a kollégiumi ösztöndíjasok szempontjából annyira fontos összeköttetések megteremtésére és ápolására.

Az előbbi érvet fokozza a korlátozott anyagi viszonyok káros hatása tudományos szempontból. Az olasz tanszék a magyar-olasz kultúrális kapcsolatok fejlesztésére és kimélyitésére van hivatva. Ennek megvalósítását azonban lehetetlenné teszik a pénzügyi nehézségek, mert a létfenntartásával küzdő profeszszor még élénkebb levelezéstől is kénytelen tartózkodni, tudományos egyesületek tagságát magától elhárítani, mert tagsági díjak fizetését nem vállalhatja. Nem használhatja ki tudományos öszszeköttetéseit, olasz tudósoknak, kato-