Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi kar tanácsülései, 1936-1937, Szeged

1936. december 18. IV. rendes ülése

• - 7 -sötét és szűk folyosókon alig tudnak közlekedni, a II.emeletnek nagy részét lezárt, üres folyosók foglalják el.

III. A Bolyai-Intézet érvei; Ha a folyosó lezárása azért volt szükséges, hogy a hallgatók zaját távol tartsák az intézettől, akkor ez a legkevésbbé kollegiális fölfogás és eljárás Karunkkal szemben, amely a Bolyai-Intézet állítólagos kényelmét a saját kárára kénytelen szemlélni.

Hasonló helyzetben van a Bolyai-Intézettel szemben a Mathematikai Dékáni Hivatal is. Az az állitás, hogy a folyosó vagyontárgyak elhelyezésére szolgál, egyszerű helyszíni szemlével könnyen cáfolható. A Bolyai-Intézetnek semmiféle olyan vagyontárgya nincs, amelyet máshol el nem lehetne helyezni, mint éppen a folyosón.

Lezárt folyosóra csak olyan gyűjteményes intézetek tarthatnak igényt, amelyek a folyosót valóban igénybe veszik muzeális, vagy szemléltető célokra. A keresztfolyosó megnyitásával az intézetet kisebbítés nem éri. Ha igaz az, hogy a keresztfolyosó megnyitása megbénitaná az intézet működését, akkor ezen intézet évtizedekre visszamenőleg megbénítva működött, mert nem volt keresztfolyosója és bénán működik ma is, két intézet kivételével a Filozófiai Kar egésze: 13 szellemtudományi intézete, mert ezeknek az intézeteknek nincs lezárt folyosójuk."

~ Tudomáséi szolgál.

Dékán fölkérésére Zolnai Béla prodékán jelenti, hogy szükségesnek tartja a Szily államtitkár úr vezetése mellett megtartott terepszemlén fölmerült több mozzanatot jegyzőkönyvben megörökíteni, tekintettel arra, hogy az ügynek a tanácsülésen és esetleg azon tulmenőleg folytatása lesz. Prodékán örvendetes ténynek tartja azt a meleg érdeklődést, amelyet Szily államtitkár a folyosó ügy iránt tanúsított, annál is inkább, mert az államtitkár úr volt az, aki egy hasonló esetben, ami a pécsi egyetemen történt, azt az alapelvet képviselte, hogy a folyosók átjárásra és a hallgatók tar-