Kolozsvári Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem Orvostudományi Kar tanácsülései, 1940-1941, Kolozsvár

megfelelően 1951 óta működött a "belgyó­gyászati diagnosztika tanszéka,a bel­gyógyászati tanszéken kivül. A Minisz­» tér Ur javaslatát a Kormányzó Ur legma­gasabb elhatározásával magáévá tette akkor, amikor átszervezett orvostudo­mányi Karunkon a két rokon tárgynak kü­­lön-külön tanszéki képviselőjét nevez­te ki. Mai szigorlati rendünk, mely az 1922.évi 122.329 VKBÖ sz. rendelettel, kormányzói jóváhagyás alapján van élet­ben, csakis a belgyógyászatból ir elő <> kötelező szigorlatot, vagyis a belgyó­gyászatot négy féléven át tanulók vizs­gáztatásának a kötelessége egyedül a belgyógyászati tanszéket ellátó tanárra hárul. Elismerem, hogy a belgyógyászatnak négy féléven át heti 7 1/2 órában elő­irt tanulásával szemben a diagnoszti­ka tanulás« mindössze egy féléven át és heti 5 órában kötelező. Ez az arány­talanság az egyes orvostudományi tár­gyak sajátosságában rejlik és ennél * fogva ennek az elvi kérdésnek az eldön­v tésében érvként nem szerepeltethető, vagyis nem indokolja meg a szigorlók egy részének a diagnosztika tanára ál­tal való vizsgáztatását. Mivel tehát Karunkon a belgyógyá­szatnak párhuzamos tanszéke nincsen,e tárgyból a szigorlatoztatás joga és kötelessége a szaktanárt illeti.Helyet­tes vizsgáztatóul a rokonszakma képvi­selője, vagyis a belgyógyászati-diag­nosztikai tanszék tanára volna megvá­•/*

Next

/
Oldalképek
Tartalom