Szegedi Tudományegyetem - József Attila Tudományegyetem munkatervek és beszámolók, 1959-1970, Szeged

1960/61 - Jelentés a Szegedi Tudományegyetem 1960/61. tanévi munkájáról

erősen fel kell zárkóznia. Az objektiv tényezők figyelembevételével meg kell azonban jegyeznünk azt is, hogy az oktatók életkorát tekintve a két kar fiatalabb, mint a Természettudományi Kar és feltehetően nem hosszú időn belül ezt a hátrányát a minősítések megszerzése terén felszámolja. Egyes tanszékvezetőket komoly felelősség terhel azért, hogy nem gondoskodtak megfelelő utánpótlásról, illetve korábban olyan emberekkel foglalkoztak, akikről azért kellett lemondani, mert nem voltak minden szempontból - elsősorban politikai szempontból - megfelelőek. Egyes betöltetlen tanszéken számolnunk kell azzal, hogy a vea tés megoldása elhúzódik.

Általában nagyon nehéz ebből a szempontból a kis tanszékek helyzete. A tanszékvezető mellett felnövekvő agy-két ember, ha nem is váltja be a hozzáfűzött reményeket, az utódlás szempontjából ká&a veszett fáradtságnak bizonyult a belé fektetett munka, külső megoldás pedig mindig nagy nehézségekbe ütközik. Az utánpótlást megnehezíti az is, hogy annak ellenére, hogy az illetményrendezés sokkal kedvezőbbé tette az egyetemre került fiatal oktatók anyagi helyzetét, nem szívesen jönnek, mert a múlt években több esetben végrehajtott racionalizálás miatt nem hagyják ott biztos, ás elég jól jövedelmező középiskolai tanári állásukat.

Utánpótlási nehézségeink részbeni megoldását jelenthetné, ha néhány állás lenne biztosítható Szegedre, vagy környékére olyanok részére, akiket idővel az egyetemre szeretnénk hozni. Ezeket talán "kádermegőrző állásoknak* nevezhetnénk, mert gyakran lakásprobléma, vagy a speciálisabb szakmai munkából való kiesés miatt nem tudunk embereket visszahozni.

Az egyetemen dolgozó fiatal oktatók szakmai felkészültsége jónak mondható, általában megfelelnek a követelményeknek, s minimális azoknak a száma, akiknek kicserélése a jövőben szóbajöhet, amennyiben lényeges változás náluk nem tapasztalható. A cserére vonatkozó tervek egyelőre 5-6 olyan oktatót érintenek, akiknek viszonylag rövid idő alatt kellene bebizonyitanlok, hogy meg tudják állni á helyüket, eg^.-két éves perspektívában ez a szám némileg szaporodhat, ha a kitűzött terveket egyesek saját hibájukból nem teljesitik.

Örvendetesen fokozódott az oktatóknak a tudományos munka iránti érdeklődése, viszont negatívumként jelentkezik a pedagógiai kérdésekkel szemben mutatott passzivitása. A fiatalok nagy részé- 67 -