József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

Néhányán nálunk is felvetették, miért került es a rész ilyen részletesen az anyagba. A többségnek azonban az a véleménye, helyes, hogy a felsőoktatás egyik alapvető feltétele itt is szerepel.

1. A képzés tartalmi korszerüsitése terén levő fő feladatokról:

a/ A Leendő tanárok kiválasztásának jobb merítési bázisa csak akkor valósulhat meg, ha a tanári pálya ismét visszanyerheti valamikori erkölcsi és anyagi rangját. Valószinüsithető, hogy ekkor ismét pálya lesz a fiuk számára is. Az arányok valóban nyomasztóak /főleg bölcsészkaron!/.

2. A pedagógusképzés rendszerében és intézményi struktúrájában megvalósítandó változtatásokról:

Az egységes tanárképzés elvével egyetértünk. A továbbképzés szükségessége sürgető feladatokat ró ránk, mielőbb kezdjük el. Megtérül.

A kollégiumi épületek, technikai és műszerigények, könyvtárak rendszere nélkül a képzési célok is csorbát szenvednek.

V. A közoktatás és a felsőoktatás kapcsolata

1. A felsőoktatás meritési bázisa és a tehetséggondozás:

A társadalmi esélyegyenlőségek megteremtését szeretnénk látni a gyakorlatban is. Ezt valóban több vonatkozásban segíthetik a kollégiumok, de meggyőző tapasztalataink szerint nem a felsőoktatásban kell elkezdeni!

2. A közoktatás és a felsőoktatás pedagógiai illeszkedése

Az egységesebb stilus kialakítása mellett az is mielőbbi cél legyen, hogy a középiskola az általános műveltség egészének növelésére törekedjen.

3. A szelekció rendszere

A differenciált felvételi eljárások kidolgozása indokolt.

E mellett valós elvárás a tanulmányok ideje alatti követelmények emelése és az eredmények figyelembevétele az elhelyezkedésnél is.

A felvételi alapelveket talán intézménytípusonként lenne célszerű tovább differenciálni.

VI. A felsőfokú képzés volumene

Afelsőfoku képzés mennyiségét meghatározó tényezők:

A keretszámok rugalmas alakításával értünk egyet.

A felsőfokú képzésben részt vevő hallgatók számának alakulása