József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

meghatározott időtartamra szóló /szerződéses/ alkalmazások nehezítik a fenti kérdés megoldását, mégis úgy véljük, hogy ez a réteg biztosítja egyetemünk zavartalan káderutánpótlását, képzésüket ezen a téren is időben kellene kezdeni.

A szakmai munka eredményessége a fiatalok esetében a tudományos publikációkon, s a tartott előadásokon keresztül mérhető le. A fiatalok publikációs tevékenysége a Tanszékcsoport ossz. publikációs tevékenységéhez viszonyítva megfelelő. /Az Akadémiai Kutatócsoportban természetszerűen nagyobb mértékű ez a tevékenység, mint az egyetemi tanszékeken/. 1983-ten javult a fiatalok részaránya az ossz. publikációs tevékenységéhez viszonyítva /2. táblázat/, azonban ebben a tekintetben is érvényesül a "jól futó téma és témavezető" elv, amit részben a tanszéki statisztikák is tükröznek.

A szakmai előrehaladás fontos tényezője a nyelvismeret.

Az Intézkedési Tervben foglaltak szerint támogatni kell a fiatalok sikeres részvételét a TIT nyelvtanfolyamain, szorgalmazni kell a nyelvtanulást segítő szoc. viszonylatú külföldi nyelvtanfolyamok igénybevételét. A fiatalok nagy számban kapcsolódnak be folyamatosan a nyelvtanulásba. A tanszékcsoportban 8 fő fiatal állami nyelvvizsgával rendelkezik, 10 fő nyelvtanfolyamra jár /3. táblázat/. A fiatalok nyelvtanulása eredményes. Néha gondként jelentkezik az a probléma,hogy nem szívesen járulnak hozzá a tanszékvezetők az intenzív nyelvtanfolyam látogatásához, mivel napi 2 óra kiesést jelent ez a tanszéki munkából. Véleményünk szerint a kérdést nem szabad mereven kezelni, mivel az oktató egyébként is kötetlen munkaidőben dolgozik, mind az oktató, mind a kutatómunkáját el kell végezni az elvárásoknak megfelelően. Jobban kellene bízni a fiatalok tenniakarásában, hiszen egy részük gyakran a késő esti órákig laborgyakorlatot vezet, másoknak szakmai feladataik /kísérleti munka/ elvégzése veszi igénybe idejét, jócskán túl a napi 8 órás munkaidőn.- 7 -