József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

sv*- 2 -hierarchiájában közbülső szerepet tölt be: "felette" vezetők, illetve értelmiségiek vannak, "alatta" pedig kisegitő, kiszolgáló fizikai munkát végzők. A munka jellegéből, a strukturális pozícióból illetve a képzettségből adódóan nincsenek éles határok értelmiségiek ós alkalmazottak között. Egyetemünkön is vannak olyan felsőfokú végzettségűek, akik munkájuk jellege vagy strukturális pozíciójuk következtében inkább alkalmazottaknak minősithetők, mint alkotó-alakitó munkát végző értelmiségieknek.

Az alkalmazotti kategória meghatározásánál tehát vagy a

szoros vagy a tág értelmezésből indulhatunk ki. Úgy véljük,

hogy az egyetemi funkciók mikénti teljesítésének vizsgálata

szempontj ából helyesebb, ha a tágabb értelmezést választjuk.

az

Eszerint munkaszervezeti pozíciójuk alapjárijaikalmazottak közé sorolhatók azok a felsőfokú végzettségű szakembereink is, akiknek a munkája az oktatás-kutatási tevékenység más aspektusból való kiegészítését, segítését, kiszolgálását jelenti.

Az ilyen pozíciókban sajátos kettősség figyelhető meg. Egyrészről a szervezet alapfunkciójának /oktatás-kutatás/ teljesítésében szolgáltatás, másrészről azonban a maga területén kifejezetten uj eredményre törekvő alkotó-alakitó munka is lehet. Pl. a kibernetikai laboratórium matematikusa egyrészt kiszolgálja az oktatási-kutatási szervezeti egységek számítástechnikai igényeit, de ugyanakkor munkája az uj eljárások kialakításához is vezethet. Ugyanez a helyzet a felsőfokú végzett ségü könyvtárosokkal, mérnökökkel, közgazdászokkal stb. Arról van tehát szó, hogy őket - tág értelmezésünkben - az egyetemi