József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

sv*- 2 -hierarchiájában közbülső szerepet tölt be: "felette" vezetők, illetve értelmiségiek vannak, "alatta" pedig kisegitő, kiszol­gáló fizikai munkát végzők. A munka jellegéből, a strukturá­lis pozícióból illetve a képzettségből adódóan nincsenek éles határok értelmiségiek ós alkalmazottak között. Egyetemünkön is vannak olyan felsőfokú végzettségűek, akik munkájuk jelle­ge vagy strukturális pozíciójuk következtében inkább alkalma­zottaknak minősithetők, mint alkotó-alakitó munkát végző ér­telmiségieknek. Az alkalmazotti kategória meghatározásánál tehát vagy a szoros vagy a tág értelmezésből indulhatunk ki. Úgy véljük, hogy az egyetemi funkciók mikénti teljesítésének vizsgálata szempontj ából helyesebb, ha a tágabb értelmezést választjuk. az Eszerint munkaszervezeti pozíciójuk alapjárijaikalmazottak kö­zé sorolhatók azok a felsőfokú végzettségű szakembereink is, akiknek a munkája az oktatás-kutatási tevékenység más aspek­tusból való kiegészítését, segítését, kiszolgálását jelenti. Az ilyen pozíciókban sajátos kettősség figyelhető meg. Egy­részről a szervezet alapfunkciójának /oktatás-kutatás/ telje­sítésében szolgáltatás, másrészről azonban a maga területén kifejezetten uj eredményre törekvő alkotó-alakitó munka is lehet. Pl. a kibernetikai laboratórium matematikusa egyrészt kiszolgálja az oktatási-kutatási szervezeti egységek számítás­technikai igényeit, de ugyanakkor munkája az uj eljárások kia­lakításához is vezethet. Ugyanez a helyzet a felsőfokú végzett ségü könyvtárosokkal, mérnökökkel, közgazdászokkal stb. Arról van tehát szó, hogy őket - tág értelmezésünkben - az egyetemi

Next

/
Oldalképek
Tartalom