József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

2

asztalára« Ligeti Lajos biztos kézzel választotta ki e hatalmas anyagDÓl azokat a kérdéseket, amelyek lényegesen továbDvitték az egyetemes tudományt és ugyanakkor közvetlenül vagy közvetve segítettek a magyarság eredetének, keleti kapcsolatainak jobb megértéséhez. 1932-ben Szegeden jelent meg "A magyarság keleti kapcsolatai - Egy készülő szintézis alapelvei" cimü programmadó müve, s e nagyhorizontú terv megvalósításához nemcsak saját tudományos, munkájával, hanem intézmények megteremtésével és tanítványok utrainditásával is hozzájárult. Gyakorlatilag ő alapította meg a magyar mongol!sztikát, a magyar tioetisztikát és a magyar sinológiát, e tudományágakDán és a turkológiában, melynek budapesti tanszékét mestere Németh Gyula nyugalomhavonulása után rövid ideig szintén vezette, ma tanítványai működnek hazai és külí'öldi intézmények élén. Már a hatvanas évektől kezdve szorgalmazta, hogy a vidéki egyetemek közül elsőként Szegeden induljon meg az altajisztikai oktatás, és sokat tett azért, hogy az intézményes tanítás és kutatás teltételei is létrejöjjenek. 1933-*Dan Szegeden tartotta azóta is korszakosként idézett előadását az uráli és altaji nyelvek viszonyáról, s eboen a szellemDen képzelte el az altajisztika működését is a szegedi egyetemen. 19Yl-ben az ő elnöklete alatt ülésezett először Magyarországon és akkor Szegeden az Állunaó Nemzetközi Altajisztikai Konferencia.

Ligeti Lajos csak a közelmúlt Dán járult hozzá ahhoz, hogy nyilvánosságra kerüljön: páratlan értékű és világhírű könyvtárát a Jószer Attila Tudományegyetem Egyetemi Könyvtárának adományozta. Az itt létrehozandó kabinet nemcsak Magyarországon, de Európában is egyedülálló kutatóhelye lesz orientalistáknak, a magyar régmúlt kutaxóinak.

Tisztelt Kari Tanács! Ligeti Lajos egy nagy tudós generáció egyik kiemelkedő és még köztük élő tagja. Egyetemünk nemcsak Lige ,i

Lajost, de önmagát is megbecsüli aiszdoktorrá avatásával.