József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

a/s- 31 -b/ A saját előállítású jegyzetek megjelentetése - főleg azok amelyek un. házijegyzet-tervben szerepelnek - szinte kivétel nélkül megtörtént. A fizetendő tiszteletdijakat illetően azon­ban a jelenlegi anyagi körülmények között ésszerű önmérséklet­re volt és lesz is szükség. 3/ Az oktatástechnikai eszközök használatával kapcsolatosan - különösen a társadalomtudományi 3zakok területén - alapve­tően nem az ellátottsággal, hanem a kihasználtsággal van prob­léma. Az ilyen célú anyagi ellátottság növelése nem indokolt addig, amig a haszno3Ítás cselcélyfoku többek között olyan ok­okból is az oktatástechnikai eszközök szakmai szükségességé­nek vitatása. A témával kapcsolatosan egyébként feltétlen em­lítést kell tenni arról az igen eredményes munkáról, melyet az Oktatástechnikai Központ végez. 4/ Az idegennyelvi oktatás problematikájának egészét - úgy vél­jük - megfelelő egyetemi fórumoknak újólag és átfogóan meg kell tárgyalni. A kari jelentések - megalapozottan - pesszimistáit hozzátéve azt, hogy ez egyben nem a központi lektorátus munká­jának, illetve oktatóinak elmarasztalását jelenti. Tény azon­ban - nézetünk szerint - hogy végül is tisztázatlan a hallga­tók idegennyelvi képzésének célja, illetve funkciója: vajon az idegennyelvben a kulturáltság fejlesztése volna-e a feladat /ami viszont megfelelő közép- ill. általános iskolai képzési; feltételezne/ vagy a szakszöveg foi'ditási készség és ismeret megszerzését /ami viszont épp az alapképzettség még magasabb színvonalát igényelné/. Megvitatásra szorul továbbá egyes ide­gennyelvek oktatásának - szakok szerinti - diffei'enciálásának a szükségessége is. 5/ A hallgatókkal való egyéni foglalkozások terén meg kell álla­­pitanunk - mégpedig a hallgatóság felé kritikai éllel - hogy e lehetőséggel gyakorlatilag szinte egyáltalán nem élnek. Min­den ilyen oktatói-hallgatói kapcsolat szinte kizárólag szakdol­gozati témák, diákköri dolgozatok stb. elkészítésével függ össze. Úgy véljük szükséges erről megfelelő egyetemi fórumokon első­sorban a KISZ aktivák szélesebb körű bevonásával tanácskozni. Tisztázni pl. azt, hogy mi a hallgatói elvárás ebben a vonat­kozásban: hogy az un. tanszéki összekötők mit tehetnek ebből a szempontból: meg van-e ilyen köiülmények között annak a sok­szor emlegetett hallgatói igénynek a realitása, hogy az egye­temi képzés a jövőben egyénekre szabottabb legyen, tízzel össze­függésben viszont nem tartjuk különösebben magyarázhatatlannak a hallgatók diákköri aktivitásának bizonyos hullámzását, tíz nagymértékben függhet egy-egy időszak hallgatói összetételétől is, természetes az is, hogy az országos konferenciák előtt a megélénkülés lényegesen nagyobb, mint az un. holtszezonban. 6/ a vizsgakövetelmények egy3égesitésére való törekvés megol­dása tekintetében a tanszékcsoportok kialakításában pozitiv lehetőség van. Más dolog viszont az, hogy a vizsgák minősíté­se szempontjából aggasztóan jelentős az eltérés az egyes ka­rok között, tí szempontból főleg a BTK megítélése a legpinble­­matikusabb. ül kell fogadnunk azt, hogy még a BTK jelentése is - kissé ironikusan szól - a rendkívül magas tanulmányi át» lagokról, s ezt egyes központi tanszékek véleménye - a kari véleményekkel egyezően - megerősíti. Uem hallgatóható el ugyan­akkor, hogy a másik két karon is vannak - néha rnagyarázhatatlanul -

Next

/
Oldalképek
Tartalom