József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1983-1984, Szeged

2 JG L az egység oktatási feladatai. E tanterv szerint ugyanis — a magyar és az egyetemes történelem mellett — harmadik blokként szereplő történeti segéd- és rokontudományok oktatá­sa nagyrészt a leendő tanszékre hárul. E téren feladata kettős lesz: a/ egyfelől el kell látnia — zömében teljesen új fela­datként—1/ a levéltári, könyvtári és forrástani alapismeretek; 2/ a különböző segédtudományok; 3/ a kvantitatív módszerek; 4/ a történeti földrajz; 5/ a kormányzattörténet oktatását, b/ másfelől neki kell összefognia és koordinálnia azon tár­gyak /pl. régészet, néprajz, művelődéstörténet, tudománytör­ténet és historiográfia/ tanítását, amelyeket a történeti szekció vagy a kar más tanszékei vállalnak magukra. A tan­széki csoport jelenlegi létszáma és óraterhelése 1984. szep­temberétől a következők szerint alakul: Létszám: 5 fő + 1 óraadó /2 oktató 2 tudományos munkatárs 1 dokumentátor/ óraterhelés: heti 23 kötelező egyetemi óra heti 6 óra#levelező és postgraduális képzés heti 8 óraa^ktatás /középkori magyar történet, régészet, bizantinológia/ heti 8 óra speciális képzés /medievalisztika/ Összesen:45 óra/5 fő = 9 óra/fő. A leendő tanszék vezetése dr. Makk Perenc egyetemi docens, a történettudományok kandidátusa révén helyileg megoldható. A tanszékké fejlesztés megítélésünk szerint sem személyi igé­nyekkel új munkaerő beállítására vonatkozóan, sem pedig anyagi je]’legü következményekkel nein jár, hiszen a jelenlegi lét­szám alapvető oktatási feladatok ellátására elégséges, s a történész tanszékcsoporton belül a Csoport a szekció más tan­székeihez hasonlóan önálló egységként — eddig is részesült a szekció rendelkezésére álló pénzügyi forrásokból. A gyakorlat­ban a kar és az egyetem is a Csoportot de facto önálló egy­ségként, mintegy külön tanszékként kezelte, s ez mutatja: a tanszékké szervezés a tényleges helyzet jogi szentesítését jelentené.

Next

/
Oldalképek
Tartalom