József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
1 H A kollégiumok helyzete, különös tekintettel az 1980-tól hozott határozatok és intézkedések tükrében A József Attila Tudományegyetem állami és pártvezetése 1981-ben tárgyalta meg az "Egyetemünk kollégiumainak helyzete" cimü jelentést, amely részletesen feltárta a teljes helyzetképet, majd határozatokba foglalták azokat a fő problémákat és feladatokat, amelyeket meg kell oldani /lásd: l.sz. és 2.sz. melléklet/. A határozatok szelleme világosan megmutatkozik a Kollégiumi Tanács azon dokumentumaiban is, amelyek megújítása már égetően szükséges volt /pl. házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat/; tapasztalhatók és érzékelhetők a gazdasági vezetés együttműködési törekvései és ennek eredményei; a határozatok és ezek betartása az adott politikai és gazdasági körülmények között megerősítette a kollégiumi tanárokat is, és komoly segítséget, támogatást adott a kollégiumi nevelés munkájában. Ebben az anyagban a határozatok teljesítését kivánjuk áttekinteni, kitérve azon témakörökre, amelyek értékelését az anyag nem tartalmazta, illetve amelyekben az anyag elkészülése óta változás történt. Kollégiumok irányítása A kollégiumok állami irányításában kiemelkedő szerepe van az MSZMP JATE VB 1977-es határozata értelmében 1978/79-ben létrehozott Kollégiumi Tanácsnak, amely célkitűzéseinek megfelelően dolgozik. Az elmúlt években véleményt mondott többek között a kari kollégiumok lehetőségéről, ezt is figyelembe véve bázis kollégiumok jöttek létre; megvizsgálta a kollégiumok helyzetét, a hallgatók eszmei-politikai arculatát, a kollégiumi nevelés és nevelőmunka lehetőségeit. Mivel a tapasztalatok szerint az illetékes rektorhelyettes a döntések meghozatalánál messzemenően támaszkodik a Tanácsra, egy egészséges decentralizálást biztosit a kollégiumi élet irányításában.
