József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
2Cio netikai Laboratórium, M.-L.Tanszékesoport/ Válasz: Széleskörű érdeklődés mutatkozik az iránt, hogy milyen konkrét tartalmi, szervezeti eszközökkel kivánja az egyetem megoldani az egységes tanárképzést a felsőoktatás továbbfejlesztésében. A tanárképzés vonatkozásában mi egy harmadik modellt kivánunk kialakítani. Eddig már kettő működik, a pécsi, ahol egy főiskolából nagy nehézségek árán egyetemet kivánnak szervezni és a budapesti^ ahol az ELTE magába abszorbeálta a Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csepeli kihelyezett tagozatát. Tehát az egyik főiskolából egyetemmé szervezése, a másik az egyetem által a főiskolának elnyelése oly módon azonban, hogy ez a főiskola önálló egyetemi - általános iskolai tanárokat képző - karként fog funkcionálni. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola vezetőivel való tárgyalásokon leszögeztük, annyiban egy uj modellt szeretnénk megvalósítani, hogy mindkét intézmény önállóságát meghagyni gondolják és javasolják: nem hinné, hogy bárkiben is olthatatlan vágy volna a főiskolával való bármiféle egyesülésre, ugyanakkor a főiskola is mint nagymultu, konkrét társadalmi igényeket kielégítő intézmény, nem szorul rá az oktatásügy jelenlegi helyzetében arra, hogy az egyetemmel fúzióra lépjen. A mi modellünk az, hogy inkább tartalmi kapcsolatokat kivánunk elérni az egyetem és a főiskola megfelelő tanszékei között, pl. pedagógia, pszichológia, és szervezeti kereteket nem érintő tartalmi együttműködés formájában gondolják megoldani az együttműködést. A BTKaron a szociológiai oktatás megtörténik, szerencsés helyzet áll fenn, mert az uj tantervi munkálatok most foLynak. Ami a TTKart illeti, ott tantervmódositással, dékáni kollokviumon keresztülvive, Egyetemi Tanácsi döntéssel és MM jóváhagyással vezethető be. Ezt gondosan és előzetesen ki kell munkálni^és nem rövid lefutási idővel reálisnak tartja mind a szociológiai oktatás bevezetését, mind pedig a programozók számára szinte második anyanyelvűi szolgáló angol nyelv oktatásának bevezethetőségét. 1/3/ A M.-L.Tanszékcsoport oktatóinak véleménye szerint meg kellene szüntetni azt a gyakorlatot, ho^y a marxiyta tárgyakból történő szakdolgozat iras rektori, ill. dékáni engedélyhez legyen kötve akkor, amikor a tudományos kutatásban az interdiszciplinális szemlélet terjed, az oktatásban pedig erősödik a tudományágak ismereteinek szintetizálási igénye. Várható-e változás, ha nem, mi indokolja ennek a fenntartását? Válasz: A karokra jelenleg érvényes, a Minisztérium^által kiadott Tantervi irányelvek mindegyike kifejezetten előirja, hogy szakdolgozatok csak a szaktárgyból irhatok /tanárszakosok,esetében választhatnak a jelöltek a két tárgy közül/. Az eddigi gyakorlat szerint ha egy hallgató marxista tanszéknél kivánta szakdolgozatát megirni, a szaktanszék illetékes oktatójával történő megbeszélés és témaegyeztetés alapján a dékáni engedély megszerzésével került erre sor. Rektori engedély ehhez nem kellett soha. Ugyancsak ellenőrzött adatok alapján - egy TTK-s hallgató kivételével, ki a fizikus szakjától teljesen eltérő választott- 9 -