József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
loo- 3 -hogy az információk ne akadjanak meg egy bizonyos szinten akár a karoknál, tanazékcaoportnál, hanem jussanak tovább, menjenek le a tanszék minden tagjáig éa éppen ilyen fontosnak tartják, hogy az információ viasza ia caatolódjék, tehát egy egészséges információ áramlás valósulhasson meg. Előirányozták a kétoldalú kollektiv véleményezési rendszer hatékonyságának növelését, tehát az oktatók és hallgatók felelősséggel végzett munkájának testületi véleményezését, amelyet változatlanul hatékony eszköznek tekintenek az intézményi demokratizmus kiszélesitése szempontjából. Azt kell mondani, hogy nem eg£ vonatkozásban nem váltak valóra elképzelései. Nagyon sok időt venne igénybe annak elmondása, hogy mely területen lehetünk elégedettek az oktató-nevelő munka kollektiv véleményezésével és mely területeken van szükség mindenképpen érdemi előrelépésre. Mindenesetre már megvannak az elképzelések: a jövő tanévben ajánlják a karoknak, hogy tekintsék át saját területükön a kétoldalú kollektiv véleményezési rendszer tapasztalatait és saját hatáskörükben intézkedjenek ahol erre szükség van az ilyen jellegű munka megvalósításában. Működjenek közre a szemléletváltozás elindításában vagy előrehaladásában. Az oktatás, nevelés területén fontosnak tartották a tantervi munkálatokban való közreműködést. Ezen a területen az elmúlt tanévben a legfontosabb munkálatok a Btkaron folytak. Napirendre kerül az általánosan kötelező tárgyak tantervi korszerűsítésének ügye, különös tekintettel arra, hogy a marxizmus-leninizmus oktatás javítása érdekében 1982. augusztusában az MSZMP KB Agitációs Propaganda Bizottsága állásfoglalást tett közzé. U^y véli, hogy ha ezt tágan értelmezzük és nemcsak a miniszteriálisán szorgalmazott feladatokról, hanem általában tantervi korszerűsítésről van szó, akkor azt kell mondani, hogy ez, mint az oktatómunka legfontosabb kritériuma, mint a tudományos eredményeknek folyamatos beszivárogtatása az oktatásba, minden egységnél megtörtént és folyamatos. Pontos feladatnak tekintették az oktatási segédanyagokkal való ellátottság kérdését. Itt lényegében célkitűzés volt, hogy megszerezzék az annyira áhitott önálló jegyzetkiadói jogot, mely egyúttal az általunk elkészített jegyzetek forgalomba hozatalának jogát is jelentené. Többszöri tárgyalás után arra a következtetésre kellett azonban jutni, hogy jelen helyzetünkben - bármennyire is ideális lenne meghatározott szempontból - végülis nem bizonyul járható útnak. Ti. olyan következményekkel járna, melyeknek egyetemünk pillanatnyilag nem tud eleget tenni. Két dologra utalna: amennyiben önálló jegyetkiadási és értékesítési joggal rendelkezünk, akkor a rendeletben előirt szerzői honoráriumot kellene fizetni a szerzőknek, amit örömmel megtenne, ha arra az anyagi fedezet biztosítva lenne. Ha a jegyzetkiadást úgy próbálnák megoldani, hogy önköltséges áron bocsátanák közre és ily módon teremtenék meg a gazdasági alapot ebből az következne, hogy a hallgatók a tankönyvkiadónál megjelenő jegyzetek árának sokszorosát kellene, hogy fizessék. így az eredeti szándék , hogy a
