József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1982-1983, Szeged
- 11 ciák hivják életre, hanem a közgazdasági helyzet is ilyen együttműködések létesítésére serkenti a kutatókat. A költségvetési hitel ás a TUKUFA-támogatás egyre szűkösebb volta miatt különböző kutatási hitelpályázatok nyújthatnak csak anyagi fedezetet a kutatások hoz. Széknél a pályázati kiirás szerint előnyben részesülnek a koo perációban végzett kutatások, sőt egyre hangsúlyozottabban kivárják a gyakorlati megvalósitásra vállalkozó ipari partner bevonását is. Ez a rendszer az interdiszciplináris kutatások kialakítására buzdit, ami mindenképpen hasznos. Ugyanakkor megvan az a veszélye, hogy a kutatásokat egészségtelenül eltolja a gyakorlati irányok felé úgy, hoy az alapkutatások szinte megszűnnek, mert sehol sem részesülnek támogatásban. A hazai együttműködések kialakítására és ápolására szolgáló belföldi ösztöndijak rendszerével még mindig nem élnek megfelelő módon a tanszékeink. A tanszékek ipari kapcsolatai az előbbieknél régebbiek, ugyanis korábban csak ezeket lehetett mint anyagi forrásokat a kutatások rejtett támogatására felhasználni. Elsősorban a kémiai és a földtudományok ipari kapcsolatai stabilisak és kötnek egy-egy tanszéket meghatározott iparvállalathoz* Ezeknek köszönhető több tanszéken - az árak ijesztő mértékű emelkedése mellett is - zavartalan vegyszerellátás és bizonyos mértékű müszerparkfejlesztés. A tanszékek tapasztalatai szerint csak a szorosan a tanszék kutatási irányába vágó kapcsolatok tarthatók fenn hosszabb időn keresztül, ezeknél ugyanis a gyakorlati feladatok megtermékenyitően hatnak az elvi kutatásokra is* Tehát az ipar ral való együttműködés szinte nélkülözhetetlen, haszna vitathatatlan, ugyanekkor az egyéb viszonylatban már emlitett retrogád hatását sem szabad figyelmen kivül hagyni. Pl* a gyógyszeripar idényei ma már irányitó hatást fejtenek ki a magyarországi szerves kémiai kutatásokban. Legújabban az Ipari Minisztérium felhivása még konkrétebb gyakorlati feladatok megoldására buzditja a vegyipar területén működő kutatóintézeteket és egyetemi tanszékeket. A Bolyai Intézetnek alig vannak ipari kapcsolatai, a meglevőek is most vannak kialakulóban. Mint ahogyan a többi egyetem példája mutatja, ez nem a matematika jellegéből fakadó törvényszerűség, hanem helyi okai vannak. Szék közül a legfontosabb a Bolyai Intézet és a Kalmár László Kibernetikai Laboratórium szervezeti elkülönültsége. A túlzottan merev ’’munkamegosztás” az elméleti és az alkalmazott matematika között egyik intézménynek sem kedvező* KIBERNETIKÁI LABORATÓRIUM A Laboratórium 1981-1985 közötti kutatási tervének né^y kutatási témája jóváhagyást nyert, a koordináló szervek részéről 5 tésztémában kértek és kaptak visszaigazolást* Állami megbizásos, vagy más támogatásban e témák alábbi résztémái részesültek: a/ A légzőrendszer mechanikai tulajdonságainak vizsgálata kísérletes, számitógépes modellezési és jelfeldolgozási eljárásokkal. Állami megbizás. Témafelelős: Dr.Hantos Zoltán tud.mts. b/ Vegyipari AMT rendszerek oktatásának előkészítése: párbeszédes UNISYS programrendszer kifejlesztése. Állami megbizás. Témafelelős: Scherer Ferenc tud.mts. /Automatizált műszaki tervezés oktatása. Koordinátor: TII./ c/ A számitógéppel támogatott rendszerfejlesztési technológiák, módszerek vizsgálata az államigazgatási számitógépes adatfeldolgozó rendszerek létrehozásának területén. Állami megbizás. Témafelelős: Matievice István tud.mts. /Számítástechnikai alkalmazási rendszerek kutatása, fejlesztése főirány; KSH/
