József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

-rt -párt és KISZ szervezeteknek is. Ugyanez mondható el a Természettudományi Kar parlamentjéről is azzal, hogy a csucsparlamentek voltak a legsikeresebbek, a legproduktivabbak, mig a kari parlamenten a színvonalas beszámolót már nem kisérte annyira intenzív vita. Feltétlenül meg kell említeni azt is, fogy az Állam és Jogtudományi Kar parlamentje, noha az előkészítéssel és a parlamenti beszámolóval kapcsolatban probléma nem vetődött fel, az ismert okok miatt - akkor rendezték a "nem ütik a jogászt agyon" vetélkedőt!- csak rosszul sikerülhetett. Ebbő^á Kar vezetésének le kell vonnia a tanulságokat.

Az oktatói - dolgozói parlament megrendezésére második alkalommal került sor. A létszámot és a résztvevők számát figyelembevéve az iránt a parlament iránt volt a legnagyobb az érdeklődés. Az első ízben elkészült intézkedési terv megfelelő módon tartalmazza a problémákat, és ami ennél több, a megoldandó feladatokat. Ehhez a területhez tartozik a Kibernetikai Laboratórium parlamentje, amelynél kiemelkedő az a konstruktiv légkör, amelyben az lezajlott.

Meg kell említeni, hogy a parlamenteken elhangzott problémák jelentős része a legutóbbi parlamenteken is felvetődtek, s bár .egynóhányuk túlmutattak az egyetem falain, néhány, a város és a megye határán is, ez semmiképpen sem jelenti azt, hogy vegyük tudomásul ezek megoldhatatlanságát. Ezen kérdésekben töretlen erőfeszítéssel kell törekedni a rendelkezésre álló lehetőségek kihasználására, mert ha ez nem történik meg, akkor szükségszerűen alakul ki egyfajta szkepticizmus, aminek elkerülése társadalmi érdek, és politikailag nem elfogadható.

A unatkozó rendelkezések szerint a parlamenteket a KISZ érdekképviseleti, érdekvédelmi jogosítványai ismertetésére is