József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1978-1979, Szeged
zott Ígéretet nem is kaptunk a rendezésre, egy-egy tájékoztató keltett reményeket a változásra. A 2.300,-Ft-os ösztöndíj átlag már nem tette lehetővé a differenciálást, nehezítette a helyzetet, hogy veszélyességi pótlékot is csak ebből a keretből lehet fizetni és ilyen formán úgy kellett intézkedni, hogy a tanszékvezetők kerüljék el a veszélyességi pótlékra jogosító munkaterületre való beállítást. A gyakornok - a KK-munkába bizonyos feltételek mellett bekapcsolódhat - nem vállalhat semmiféle plusz jövedelmet jelentő elfoglaltságot. Ezzel elvileg egyet kell érteni, mert a feladatai olyanok, hogy arra kell koncentrálnia. Gyakorlatilag azonban további anyagi hátrányt jelent számára a többi pályakezdővel szemben, ha pedig a két év gyakornoki idő nem nyit bizonyos lehetőséget további tudományos előrehaladásra, akkor az egyetlen vonzó erejét is elveszti a gyakornoki rendszer. Ha megvalósul a minisztérium által közölt tervezet, hogy a jövőben csak azok pályázhatnak ösztöndíjra, akik már több évet munkában töltöttek, az a vidéki egyetemei számára valószínűleg csaknem teljes csődöt jelent, ha egyéb pozitív intézkedések egyidejűleg nem történnek. Budapest egyik kerületéből a másikba átmenni és átmenetileg megváltozott munkahelyen dolgozni úgyszólván semmi problémát nem jelent. Lakásproblémája változatlan marad, családját sem kell mozgatnia az ösztöndíjasnak. Nincsenek ismereteink arról, hogy a fővárosi intézmények mennyi vidéki, már állásba levő gyakornokot foglalkoztatnak, de feltételezésből kiindulva nem lehet nagy a számuk. Elképzelhető, hogy vállalatok különösebb kapacitálás nélkül küldenek gyakornokot - elsősorban a Műszaki Egyetemnek lehetnek ilyen lehetőségei. De találgatásaink helyett inkább saját gondjainkat vesszük számba. Ha a tervezet bevezetésre kerül minimálisra vagy éppenséggel nullára csökkennek a lehetőségeink. Szegedről vagy környékéről meríteni túlságosan szűk bázis, más megoldásra pedig a távolabb élők nem igen vállalkoznak.-1* -/