József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1978-1979, Szeged

elfogultság mondatja velünk és arra még visszatérünk, hogy milyen problémák mutatkoztak abban az esetben is, ha sikerült itt tartani a gyakornokot.

1978-ig, tehát 8 év alatt 93 fő gyakornokot foglalkoztattunk, ebből 58 fő gyakornok maradt az egyetemen, ezen kivül 3 fő MTA- álláson tanszéki kutató csoportba jutott. A gyakornokok 1/3-a került el az egyetemről, további sorsukról bár hézagos ismereteink vannak, de biztonsággal a következőket állapíthatjuk meg: a gyakornoki idő hasznossága az eltávozottak esetében karonként, sőt szakonként is különbözők. Az Állam- és Jogtudományi Karon a követelményekben minden szempontból megfelelt gyakornokot eddig hely hiányában nem kellett elengedni, a jellemző itt az volt, hogy ők maguk mentek más munkahelyre és nem üres kézzel. Egyesek szakvizsgát tettek le, vagy közel kerültek ennek letételéhez, ez vonatkozik a nyelvvizsgákra is. Azt mondhatjuk, hogy a kedvezőtlen anyagi juttatás ellenére ez hasznos volt a gyakornok részére is és az uj munkahely részére is. A Természettudományi Karon változatosabb a kép. Ha valaki doktori cimmel és nyelvvizsgával távozott, nagyon előnyös indulást jelentett a munkakezdés máshol, gyorsabban haladt előre és ha a munkahely az esetek többségében nem hasznosította azonnal és közvetlenül a többletfelkészültséget, annak az volt az oka, hogy nem volt előre ismert a majdani munkahely igénye.

Más a helyzet a Bölcsészettudományi Karon és általában a tanárszakok esetében» A legkevésbbé itt tudja hasznosítani a többletfelkészültséget a volt gyakornok. Ha pályakezdő volt, az iskolában újoncnak számit és hátrányosabb helyzetbe kerül, mint a már két éve ott dolgozó. Nem is szólva aa?ról, hogy a tanári pályán való elhelyezkedés önmagában is komoly probléma, különösen egyes szakok esetében. Ha pedig mint volt munkahelyre kerül vissza az iskolába, az iskolai munka mellett elég könnyel lekopik az a többlet, amit gya/