József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1974-1975, Szeged

helyeknél. A felesleges átalakítások, valamint egyes szerelvények, berendezések, áthelyezésének megakadályozására uj szabályozókat vezettünk be. Költségvetésünk túlnyomó többségét a gazdálkodó egységek rendelkezésére bocsátottuk, döntési jogkörükbe utal tűk azokat a kérdéseket, melyek eldöntéséhez ezen egységek rendel keztek a legtöbb információval. Arra törekedtünk, hogy szabályozásunk az optimális döntési variáció kiválasztására ösztönözze az egységeket.

Azt tapasztaltlak, hogy ez a gazdálkodási módszer bevált. A tanszékek a felsleges átalakításokat mellőzik, csak a legszükségesebbeket hajtják végre, gyakorlatilag minimálisra csökkentve az irodabútor beszerzést is. Érdekeltséget kivánunk támasztani, hogy az egységek döntsék el, hogy milyen berendezések átalakítása gazdaságos, bevezettük ezért a rezsit, mint fiktiv költségtényezőt, ezzel a szolgáltatások költségét megközelitően érték arányossá tettük, ezzel a megfelelő, döntési variáció kiválasztását segítettük elő.

A személygépkocsik felesleges forgalmának korlátozása érdekében bevezettük a személygépkocsi használat téritési rendszerét. Ennek célja is az volt, hogy megközelitően érték arányossá tegye a gépkocsi igénybevétel költségét.

Ezek az intézkedések már évek óta a takarékosság irányába hatottak, emiatt az intézkedéseket továbbra is érvényben kívánjuk tartani.

A bérgazdálkodás területén is áttértünk az egységek önálló gazdálkodására. Az egységeket arra ösztönözzük, hogy a rendelkezésükre álló bérkeretet az oktatás és a kutatás érdekében a legjobban, a gazdaságosság elvének figyelembevételével használják fel. Lehetővé tettük az egyes rovatokon belül a tétel átcsoportosításokat. Szabad gazdálkodást biztosítottunk a tartós bérmegtakarítást illetően. Az átmeneti bérmegtakaritás 25 %-a erejéig jogot adtunk az egységeknek, hogy ezt a keretet foglalkoztatásra /időszakos/ vagy jutalmazásra használják fel.