József Attila Tudományegyetem - Rektori Tanács ülései, 1970-1973, Szeged
- 4 -költségvetési eredeti előirányzatból béralap; 1969. 27.470/m Ft 100.0 % 1970. 28.802/m Ft 104.8 % 1971. 34.563/m Ft 119.9 % Az előbbiekben ismertetett adatokból azt a következtetést lehet levonni, hogy mig 1969-ről 1970-re a költségvetési előirányzat 12.6 %-kal emelkedett és a bér 4.8 %-kal, addig 1970-ről 1971-re a költségvetési előirányzat 9.7 %-os növekedésével szemben a bér 19.9 %-kal emelkedett. 1970-ről 1971-re tehát a dologi előirányzat relative csökkent, mivel a bérelőirányzat növekedési százaléka meghaladta az összes költségvetési növekedés százalékát. 1970. évtől kiterjesztettük az osztotthitel arányát és a megengedhető mértékig megvalósitottuk a decentralizált gazdálkodást. A béralapot 100 %-ban felosztottuk karok, gazdálkodó egységekre; a dologi kiadások mintegy 70 %-át szintén felosztottuk. A dologi jellegű osztotthitel mennyiségét évről-évre növeltük. Ezt reprezentálják az alábbi adatok is; Dologi jellegű osztotthitel; 1969. 8.550.3/m Ft 100.0 % 4970. 14.291.1/m Ft 167.1 % 1971. 17.867.0/m Ft 200.9 % Az osztotthitel mennyisége tehát 1969-ről 1970-re 67.1 %-kal növekedett; 1970-ről 1971-re még tovább növekedett 25 %-kal, ezzel az 1969. évi keret kétszeresét érte el. A gazdálkodó egységek - eddigi tapasztalataink szerint - jól fogadták a decentralizált gazdálkodás bevezetését és ennek segítségével takarékosabb gazdálkodást yalósitottak meg, mint a megelőző évben. A decentralizált gazdálkodás előnye többek között az is, hogy ezzel növelhető a rendelkezésre bocsátott keretösszeg és elérhető lesz az, hogy a gazdálkodó egységek,jobb gazdálkodással - a megelőző időszakinál több feladatot valósítsanak meg - ugyanolyan keretösszegből.
